A Fővárosi Főügyészség vádat emelt annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival szemben, akik 2016. és 2020. között egy olyan számlagyárat működtettek, amelynek keretében jutalék ellenében fiktív számlákat állítottak ki a megrendelő cégeknek, és ezzel közel 3,175 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A közel 400 oldalas vádirat lényege szerint egy 46 éves férfi 2016 januárjától egy olyan szervezett, több szintűen felépített céghálózatot hozott létre és működtetett, amely valós tevékenységet nem végző gazdasági társaságokból épült fel, és a célja az adó jogellenes elkerülése volt – olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.
A bűnszervezet adóelkerülésre irányuló „szolgáltatásokat” nyújtott, jellemzően vagyonvédelmi tevékenységet végző megrendelők, un. haszonhúzó cégek részére. Ezek a cégek azért kötöttek színlelt szerződéseket a bűnszervezethez köthető cégekkel, hogy a munkavállalóik foglalkoztatása után keletkező közterhek megfizetését elkerüljék. Emellett az is céljuk volt, hogy a színlelt szerződések alapján – a számlázási láncban alattuk elhelyezkedő társaságok nevében – kiállított fiktív számlák áfa tartalmával az áfa fizetési kötelezettségüket törvényellenesen csökkentsék.
A gazdasági kapcsolat látszatának igazolására a céghálóban átutalással teljesítették ugyan a szerződések szerinti összeget, azonban a munkavállalóknak fizetendő munkabér és a bűnszervezetet megillető 10–15 százalékos jutalék levonása után fennmaradó összeget felvették, és azt az eredetileg utaló társaság képviselőinek készpénzben visszajuttatták. A jutalék végső soron a bűnszervezet irányító férfihez került vissza.
A bűnszervezetnek már eredetileg sem állt szándékában a kiállított számlák után fennálló áfa-fizetési kötelezettség teljesítése, valamint a munkáltatást terhelő adók- és járulékok megfizetése, arra egyébként reális lehetőség sem volt. A haszonhúzók által rendszeresen elutalt – és a bűnszervezeti cégláncolaton átfuttatott – összegeken felül a bűnszervezeti cégek vagyonnal nem rendelkeztek. A lelepleződés elkerülése érdekében a bűnszervezeti cégek nevében az elkövetők valótlan tartalmú bevallásokat nyújtottak be, illetve a fiktív cégvezetésekre strómanokat alkalmaztak.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben – melyben korábban 5 terhelt is letartóztatásban volt - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 42 személlyel szemben emelt vádat. Az ügyészség velük szemben szabadságvesztés kiszabását, valamint vagyonelkobzást is indítványozott a vádiratban, kiemelten az eljárás során zár alá vett ingatlanokra, valamint a lefoglalt járművekre és bankszámlapénzre.
A strómanokkal szemben indult büntetőeljárásokat a nyomozó hatóság elkülönítette.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.