10–15 százalékos jutalékért „dolgozott” a budapesti számlagyár

2023. 08. 08., 12:40

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival szemben, akik 2016. és 2020. között egy olyan számlagyárat működtettek, amelynek keretében jutalék ellenében fiktív számlákat állítottak ki a megrendelő cégeknek, és ezzel közel 3,175 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A közel 400 oldalas vádirat lényege szerint egy 46 éves férfi 2016 januárjától egy olyan szervezett, több szintűen felépített céghálózatot hozott létre és működtetett, amely valós tevékenységet nem végző gazdasági társaságokból épült fel, és a célja az adó jogellenes elkerülése volt – olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.

A bűnszervezet adóelkerülésre irányuló „szolgáltatásokat” nyújtott, jellemzően vagyonvédelmi tevékenységet végző megrendelők, un. haszonhúzó cégek részére. Ezek a cégek azért kötöttek színlelt szerződéseket a bűnszervezethez köthető cégekkel, hogy a munkavállalóik foglalkoztatása után keletkező közterhek megfizetését elkerüljék. Emellett az is céljuk volt, hogy a színlelt szerződések alapján – a számlázási láncban alattuk elhelyezkedő társaságok nevében – kiállított fiktív számlák áfa tartalmával az áfa fizetési kötelezettségüket törvényellenesen csökkentsék.

A gazdasági kapcsolat látszatának igazolására a céghálóban átutalással teljesítették ugyan a szerződések szerinti összeget, azonban a munkavállalóknak fizetendő munkabér és a bűnszervezetet megillető 10–15 százalékos jutalék levonása után fennmaradó összeget felvették, és azt az eredetileg utaló társaság képviselőinek készpénzben visszajuttatták. A jutalék végső soron a bűnszervezet irányító férfihez került vissza.

A bűnszervezetnek már eredetileg sem állt szándékában a kiállított számlák után fennálló áfa-fizetési kötelezettség teljesítése, valamint a munkáltatást terhelő adók- és járulékok megfizetése, arra egyébként reális lehetőség sem volt. A haszonhúzók által rendszeresen elutalt – és a bűnszervezeti cégláncolaton átfuttatott – összegeken felül a bűnszervezeti cégek vagyonnal nem rendelkeztek. A lelepleződés elkerülése érdekében a bűnszervezeti cégek nevében az elkövetők valótlan tartalmú bevallásokat nyújtottak be, illetve a fiktív cégvezetésekre strómanokat alkalmaztak.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben – melyben korábban 5 terhelt is letartóztatásban volt - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 42 személlyel szemben emelt vádat. Az ügyészség velük szemben szabadságvesztés kiszabását, valamint vagyonelkobzást is indítványozott a vádiratban, kiemelten az eljárás során zár alá vett ingatlanokra, valamint a lefoglalt járművekre és bankszámlapénzre.

A strómanokkal szemben indult büntetőeljárásokat a nyomozó hatóság elkülönítette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS