A hazai cégek optimisták a klímavállalásokat illetően, de a szervezeten belüli széthúzás komoly akadályt jelenthet azok teljesítésében — derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők részvételével készült nemzetközi kutatásából.
A Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70 százalék) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén. Ezt erősíti, hogy a válaszadók közel fele többet is költ az erre irányuló kezdeményezésekre az előző évhez képest, meghaladva a globális átlagot. Tízből hét vállalat azonban csak 2040 és 2050 között tervezi a klímavédelmi célkitűzések maradéktalan teljesítését.
A karbonkibocsátás csökkentéséről a hazai vezetők jelentős hányada (82 százalék) nyilvánosan kommunikál, ezzel arányaiban a nemzetközi trendek előtt járnak. Ráadásul, a válaszadók több mint felénél a klímavédelmi erőfeszítések nemcsak a vártnál nagyobb fogyasztói és társadalmi megbecsülést hoztak, hanem jobb pénzügyi eredményeket is.
Mégis, házon belül van mit javítani. A fenntarthatósági fejlesztéseket leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36 százalék) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58 százalék). A válaszadók 40 százaléka a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.
„A kutatás rámutat arra, hogy számos hazai vállalatnak sürgősen meg kell erősítenie a funkciók közötti együttműködést, hogy sikeresen teljesíthesse fenntarthatósági vállalásait — emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. – A zöld átmenet ma már kulcskérdés, hiszen a társadalom mellett a pénzügyi szektor és a befektetők is elvárják a cégektől. A lemaradók pedig komoly versenyhátrányba kerülhetnek.”
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
