Óriási kockázatot vállal az IBUSZ

2019. 10. 07., 12:30

Jövő nyáron már heti 25 charterjáratot indít az IBUSZ – jelentette be Komora Zoltán, az IBUSZ 2019/2020-as téli-tavaszi katalógusának bemutatóján.

Nagyon hektikus, sok idegeskedéssel járó szezon; nem az idegenforgalom éve volt 2019 – összegezte tapasztalataikat Komora Zoltán, az IBUSZ turisztikai vezérigazgató-helyettese.

A kiemelkedő eredményeket hozó 2018-as év megalapozta a hazai utazásszervezők optimizmusát, az IBUSZ is 18 százalékkal növelte kapacitásait 2019-ben. Márciustól kezdve viszont a szezon egészen másképp alakult, mint azt remélni lehetett – írja a turizmus.com.

A földre kényszerített Boeing MAX-8-asok miatt például április közepén több mint 10 ezer utas foglalása került veszélybe, miután a Smart Wings jelezte, hogy csak részben tudja biztosítani az IBUSZ-nak a leszerződött heti 18 chartergépet.

A cégcsoport 2019-es árbevétele 21 milliárd forint körül alakul, ebből 13 milliárdot hoz a turisztikai üzletág, 6 milliárdot a repülőjegy-értékesítés, további 2 milliárdot a pénzváltás, illetve vámtevékenység.

A Thomas Cook utazási iroda csődje nyomán felszabadult ágykapacitások miatt soha ennyi ajánlatot nem kaptak még a külföldi partnerektől, mint ezekben a hetekben.

„A 2020-as szezonra a Smart Wings összes bolgár, görög és spanyol kapacitását lekötöttük” – jelentette be Komora Zoltán. Ez heti 25 charterjáratot jelent, ami „óriási rizikóvállalás, de az IBUSZ tőkeerejével és hátterével ezt fel kell vállalnunk”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS