Flesch Tamás nagy lehetőségnek tartja az áfacsökkentést

2019. 06. 11., 08:00

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke soha nem látott lehetőségnek tartja, hogy 2020 januárjától 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatás áfája.

Összességében milliárdos nagyságrendű tételről van szó, még úgy is, hogy a vállalkozásoknak az 5 százalékra csökkentett áfa mellett 4 százalékos turisztikai hozzájárulást kell majd fizetniük – írja a turizmus.com.

„Most elérhetővé válik, hogy hosszú távú, megbízható minőségű szolgáltatást tudjunk nyújtani, és senki ne kényszerüljön rá, hogy olyasmin spóroljon, amin nem szabadna: gondolok itt akár a megfelelő számú személyzetre, a takarításra, a reggeli minőségére, vagy mondjuk egy aktuálissá vált matraccserére” – mondta Flesch Tamás.

Szerinte a szállodák munkahelyteremtő, illetve munkahely-megtartó képessége javul, és tudnak majd olyan versenyképes alternatívát kínálni a fiataloknak, amiért a 3-5 éve külföldön dolgozók is szívesen hazatérnek, és itthon kamatoztatják a kint megszerzett tudást.

Flesch Tamás közölte: „a szállodaipar – főleg Budapesten, ahol a vendégek túlnyomó többsége külföldi – exportágazatnak számít, vagyis az áfa ilyen módon versenyképességi kérdés is. Magyarországon mindig is magasabb volt az áfa az európai átlagnál, ráadásul Ausztriában és Szlovákiában 10 százalékos, Horvátországban 13 százalékos, Romániában 5 százalékos szálláshelyi áfára tértek át 2019-ben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS