Eger, Gyula és Hévíz tarolhat a novemberi hosszú hétvégén

Eger, Gyula és Hévíz tarolhat a novemberi hosszú hétvégén
2022. 09. 05., 15:48

42 százalékkal több belföldi üdülésre szóló foglalást regisztráltak az idei őszre, mint tavaly ilyenkor. A november 1-jei hosszú hétvége legkeresettebb úti céljai Eger, Gyula és Hévíz – derült ki a Szallas.hu szállásfoglaló oldal legfrissebb elemzéséből.

Az eddigi foglalások száma és aránya bizakodásra ad okot, az infláció és mellé a rezsicsökkentés módosításának hatását azonban nehéz megjósolni. Augusztus 30-ig 42 százalékkal több foglalást tettek az őszi időszakra belföldre, mint tavaly, amivel 76 százalékkal nőtt a bruttó szobaár-bevétel – ismertette a részleteket Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője.

Országosan egy éjszaka személyenként átlagosan 11 200 forintba kerül, ez 10 százalék körüli növekedés 2021 hasonló időszakához képest.

A hazai turizmus fő mozgatórugója ősszel az idei utolsó hosszú hétvége lehet, ami ráadásul négynapos lesz, hiszen mindenszentek, november 1-je keddre esik. Ezzel kezdődik az őszi szünet is a tanévben, ami november 6-áig tart.

Eger, Gyula, Hévíz, Hajdúszoboszló és Zalakaros gyűjtötte eddig a legtöbb foglalást a Szallas.hu-n erre az időszakra. A legnépszerűbb őszi úti célok sorát Sárvár, Sopron, Esztergom, Miskolctapolca és Nyíregyháza követi.

Szabad szállás még bőven akad a legkedveltebb célpontokon is az őszi hosszú hétvégére: például az egri és gyulai szálláshelyek közel kétharmada foglalható még.

Jelenleg a foglalások darabszámából Észak-Magyarország részesül a legnagyobb arányban (28,5 százalékkal). A dobogón követi Nyugat-Dunántúl (19,2 százalékkal) és a Balaton (11,4 százalékkal). Minden második foglalás wellness-szálláshelyre szól. (MTI)

(A fotón a Hotel Korona Eger, amelyről Céges legek sorozatunk 30. cikkében írtunk.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS