Balatoni nagyvadak vallanak a filmes vadásznaplóban

2018. 11. 13., 10:00

Ha legközelebb a Balatonnál jár, igyekezzen kikeveredni a strand-lángos-sültkolbász „szentháromságából”, és észre fogja venni, hogy milyen csodákat rejt a vidék. Ezt is sugallja a Balatoni KÖR és a Kóstolom Borbár közös produkciója, a Balatoni vadásznapló című film.

Ami azt illeti, a balatoni strandolást jó darabig eleve elnapolhatjuk, ennek megmagyarázására, ugye, nincs szükség. A Balatoni vadásznapló film címét viszont érdemes kicsit megmagyarázni. Elsőre én például azt gondoltam, hogy igazi vadászatról van szó – de persze nem. A 35 vállalkozást (borászatokat és gasztronómiai vállalkozásokat) tömörítő Balatoni KÖR tagjait előszeretettel nevezik „nagyvadaknak”, akik a filmben arról beszélnek, hogy mi mindent tudunk „levadászni”, ha elhagyjuk a már emlegetett „szentháromságot”.

A budapesti Kóstolom Borbárban a Balatoni vadásznaplóból vetítettek részletet és tartottak háttérbeszélgetést november 12-én, igazán szép borok társaságában. A mozi 53 perces, a végeredmény jó 150 gigabyte-nyi anyag sok-sok órás megvágása után került fel a Kóstolom YouTube csatornájára:

„A Balatoni vadásznapló ötlete a Balatoni KÖR-rel közösen fogalmazódott meg bennünk. A film gyönyörű felvételekkel mutatja be a Balaton körüli tájat, illetve a legjelentősebb borászokat és vendéglátóhely tulajdonosokat – a balatoni nagyvadakat – szólaltatja meg” – mondta Pintér Zsolt, a Kóstolom tulajdonos-ügyvezetője.

A film nyolc, kerékpáron, meg persze sok helyen eltöltött nap zanzája, azt mesélve el, hogy mi mindent nem tudunk a Balatonról. Nekem például fogalmam sem volt arról, hogy Tihany a kadarka egyik mini hazája. Számomra az is most derült ki, hogy a volt válogatott foci kapus, Hajdu Attila első házi olaszrizlingje milyen jól sikerült. S bevallom, a Csopaki Kódex történetéről sem tudtam sokat. (Hallani azért már hallottam róla.)

Egyáltalán: kell még a Balatont népszerűsíteni? Hogyne! Főleg azért, mert a Balaton nem a nyári szezon három hónapjából áll és él, hanem egész éven át nyitva tart. Egy ideje legalábbis az a törekvés, amibe a Balatoni KÖR mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is keményen beledolgozta magát, hogy télen-nyáron minőségi programokkal és első osztályú vendéglátással csalogassanak minél több vendéget a tó partjára.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben a balatoni régióban 5,8 millió vendégéjszakát regisztráltak. Idén kétszámjegyű lehet a növekedés – szeptemberben például 10 százalékos volt a plusz a tavalyi hasonló adathoz képest.

Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa elmondta, ők a 26 évvel ezelőtti nyitás óta folyamatosan törekedtek a négyévszakos átállásra. Nekik ez már jó ideje sikerült, s ha valaki mondjuk, most hétvégén indul Szemes felé, jól teszi, ha asztalt foglal.

Laposa Bence borász, a Balatoni KÖR elnöke arról beszélt, hogy jól haladnak a brandépítésben, új gazdasági modellt alakítottak ki, mert a rendszerváltozás előtti megbukott. A Balatoni KÖR-nek csak olyan tagjai lehetnek, akik egész évben nyitva tartanak – akik közül egyre többen folyamatosan programokat is szerveznek.

Újdonság a Gasztro Piknik Sorozat nevű roadshow, amelynek első állomásán (Sümeg) már túlvannak. December 1-jén következik Balatonlelle, december 8-án Badacsony, február 23-án Csopak, majd zárásként március 23-án Köveskál. Utána már csak néhányat kell szusszanni, és becsörömpöl a nyári szezon. Ezt egyébként a beszélgetés résztvevői mintha nem is várnák olyan nagyon. Szerintük a nyugisabb hónapokban sokkal több mindent mutat meg a tó és környéke. Ráadásul olyan helyekre is könnyebben bejutunk, ahová a nyári turistadömping miatt esetleg nem sikerült.

A naptárakba a november 24-25-ei dátumot is érdemes feljegyezni. Akkor rendezik meg a Füred Gastrót, s azt ígérik, hogy a Balaton-part legkiválóbb vendéglátói gondoskodnak majd a programról.

A minőség szó többször a boros poharak mellé került a beszélgetés idején. (Aki volt olyan szerencsés, hogy aznap már nem kellett volán mögé ülnie, minden bizonnyal első osztályú csopaki olaszrizlinget kóstolhatott. Irigyeltem is őket rendesen…) Közben hallgathattuk Kovács Tamás beszámolóját a Csopaki Kódexről. Arról, hogy micsoda kőkemény munkára volt szükségük a csopaki olaszrizling eredetvédelmi rendszerének kidolgozásához és elfogadtatásához. Mivel Csopakon a kevés szöveg, sok cselekvés elvét követik, ezzel a feladattal is végeztek.

Ön mikor járt utoljára a Balatonnál? És a nyári hónapokon kívül is felfedezett már különböző programokat? Ha igen, bizonyíthatja, hogy ősszel sem állt meg az élet, ahogy télen sem fog. Az ott élők, ott dolgozók szerint ez a régió Magyarország egyik legélhetőbb vidéke, nem véletlen, hogy ismét egyre többen költöznek ide. Bár költözködni nem készülök, egy balatoni túrát gyorsan beiktatok a közeljövő programjai közé.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS