Balatoni nagyvadak vallanak a filmes vadásznaplóban

2018. 11. 13., 10:00

Ha legközelebb a Balatonnál jár, igyekezzen kikeveredni a strand-lángos-sültkolbász „szentháromságából”, és észre fogja venni, hogy milyen csodákat rejt a vidék. Ezt is sugallja a Balatoni KÖR és a Kóstolom Borbár közös produkciója, a Balatoni vadásznapló című film.

Ami azt illeti, a balatoni strandolást jó darabig eleve elnapolhatjuk, ennek megmagyarázására, ugye, nincs szükség. A Balatoni vadásznapló film címét viszont érdemes kicsit megmagyarázni. Elsőre én például azt gondoltam, hogy igazi vadászatról van szó – de persze nem. A 35 vállalkozást (borászatokat és gasztronómiai vállalkozásokat) tömörítő Balatoni KÖR tagjait előszeretettel nevezik „nagyvadaknak”, akik a filmben arról beszélnek, hogy mi mindent tudunk „levadászni”, ha elhagyjuk a már emlegetett „szentháromságot”.

A budapesti Kóstolom Borbárban a Balatoni vadásznaplóból vetítettek részletet és tartottak háttérbeszélgetést november 12-én, igazán szép borok társaságában. A mozi 53 perces, a végeredmény jó 150 gigabyte-nyi anyag sok-sok órás megvágása után került fel a Kóstolom YouTube csatornájára:

„A Balatoni vadásznapló ötlete a Balatoni KÖR-rel közösen fogalmazódott meg bennünk. A film gyönyörű felvételekkel mutatja be a Balaton körüli tájat, illetve a legjelentősebb borászokat és vendéglátóhely tulajdonosokat – a balatoni nagyvadakat – szólaltatja meg” – mondta Pintér Zsolt, a Kóstolom tulajdonos-ügyvezetője.

A film nyolc, kerékpáron, meg persze sok helyen eltöltött nap zanzája, azt mesélve el, hogy mi mindent nem tudunk a Balatonról. Nekem például fogalmam sem volt arról, hogy Tihany a kadarka egyik mini hazája. Számomra az is most derült ki, hogy a volt válogatott foci kapus, Hajdu Attila első házi olaszrizlingje milyen jól sikerült. S bevallom, a Csopaki Kódex történetéről sem tudtam sokat. (Hallani azért már hallottam róla.)

Egyáltalán: kell még a Balatont népszerűsíteni? Hogyne! Főleg azért, mert a Balaton nem a nyári szezon három hónapjából áll és él, hanem egész éven át nyitva tart. Egy ideje legalábbis az a törekvés, amibe a Balatoni KÖR mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is keményen beledolgozta magát, hogy télen-nyáron minőségi programokkal és első osztályú vendéglátással csalogassanak minél több vendéget a tó partjára.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben a balatoni régióban 5,8 millió vendégéjszakát regisztráltak. Idén kétszámjegyű lehet a növekedés – szeptemberben például 10 százalékos volt a plusz a tavalyi hasonló adathoz képest.

Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa elmondta, ők a 26 évvel ezelőtti nyitás óta folyamatosan törekedtek a négyévszakos átállásra. Nekik ez már jó ideje sikerült, s ha valaki mondjuk, most hétvégén indul Szemes felé, jól teszi, ha asztalt foglal.

Laposa Bence borász, a Balatoni KÖR elnöke arról beszélt, hogy jól haladnak a brandépítésben, új gazdasági modellt alakítottak ki, mert a rendszerváltozás előtti megbukott. A Balatoni KÖR-nek csak olyan tagjai lehetnek, akik egész évben nyitva tartanak – akik közül egyre többen folyamatosan programokat is szerveznek.

Újdonság a Gasztro Piknik Sorozat nevű roadshow, amelynek első állomásán (Sümeg) már túlvannak. December 1-jén következik Balatonlelle, december 8-án Badacsony, február 23-án Csopak, majd zárásként március 23-án Köveskál. Utána már csak néhányat kell szusszanni, és becsörömpöl a nyári szezon. Ezt egyébként a beszélgetés résztvevői mintha nem is várnák olyan nagyon. Szerintük a nyugisabb hónapokban sokkal több mindent mutat meg a tó és környéke. Ráadásul olyan helyekre is könnyebben bejutunk, ahová a nyári turistadömping miatt esetleg nem sikerült.

A naptárakba a november 24-25-ei dátumot is érdemes feljegyezni. Akkor rendezik meg a Füred Gastrót, s azt ígérik, hogy a Balaton-part legkiválóbb vendéglátói gondoskodnak majd a programról.

A minőség szó többször a boros poharak mellé került a beszélgetés idején. (Aki volt olyan szerencsés, hogy aznap már nem kellett volán mögé ülnie, minden bizonnyal első osztályú csopaki olaszrizlinget kóstolhatott. Irigyeltem is őket rendesen…) Közben hallgathattuk Kovács Tamás beszámolóját a Csopaki Kódexről. Arról, hogy micsoda kőkemény munkára volt szükségük a csopaki olaszrizling eredetvédelmi rendszerének kidolgozásához és elfogadtatásához. Mivel Csopakon a kevés szöveg, sok cselekvés elvét követik, ezzel a feladattal is végeztek.

Ön mikor járt utoljára a Balatonnál? És a nyári hónapokon kívül is felfedezett már különböző programokat? Ha igen, bizonyíthatja, hogy ősszel sem állt meg az élet, ahogy télen sem fog. Az ott élők, ott dolgozók szerint ez a régió Magyarország egyik legélhetőbb vidéke, nem véletlen, hogy ismét egyre többen költöznek ide. Bár költözködni nem készülök, egy balatoni túrát gyorsan beiktatok a közeljövő programjai közé.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS