Az áremelkedés ellenére rekordot hozhat a húsvét a belföldi turizmusban

2022. 04. 12., 13:41

Az előfoglalási adatok alapján már most több szállásfoglalást adtak le a húsvéti hosszú hétvégére, mint 2019-ben – közölte a Szallas.hu kedden az MTI-vel.

Adataik szerint, ha nem csökken az utazási kedv, akkor az utolsó pillanatos foglalások beérkezésével kiemelkedő lehet a húsvét, a 2019-es ötödével vagy akár negyedével is több foglalás várható.

A bruttó közvetített forgalom már most megdöntötte a 3 évvel ezelőtti rekordot, 58 százalékkal túlszárnyalta azt.

A közlemény idézi Trepess Beatrixot, a Szallas.hu PR-menedzserét, aki elmondta, hogy az éjszakánkénti ár egy személy részére harmadával nőtt 2019-hez képest, idén országos viszonylatban átlagosan fejenként 10 ezer forintba kerül egy éjszaka húsvétkor.

Minden harmadik vendég hotelt választott, 26 százalékuk apartmant és körülbelül minden ötödik alkalommal vendégházat foglaltak. A panzió 16, míg az egyéb kategória 4 százalékban részesült a foglalásokból.

Minden negyedik ember wellness-szállást választott a hosszú hétvégére. Eger, Budapest, Gyula, Hajdúszoboszló és Pécs bizonyultak most a legkeresettebb úticéloknak, majd Szeged, Hévíz, Siófok, Nyíregyháza és Balatonfüred áll a népszerűségi listán.

A Szallas.hu jelezte azt is, hogy az első negyedévben 2019-hez képest 19 százalékkal és 2020-nál 26 százalékkal többen foglaltak szállást (2021-ben nem lehetett utazni ebben az időszakban).

Az áremelkedés sem tántorította el az utazni vágyókat, a 2019-es szintnél átlagosan 30 százalékkal, 2020-nál pedig 18 százalékkal kellett többet fizetni egy személynek éjszakánként az idei első negyedévben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS