Ezer permeteződrónból álló flotta küzd a koronavírus ellen

2020. 02. 04., 10:45

A pekingi székhelyű ipari dróngyártó, a TTA ezer drónból álló flottája napi 1000 veszélyeztetett kínai falut permetez le fertőtlenítő hatású folyadékkal.

A világ egyik vezető ipari dróngyártója, a TTA egy 1000 drónból álló flottával küzd a Kínában terjedő koronavírus ellen. A TTA M6E-1 típusú 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok egy klór tartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét juttatják ki a vírus által érintett területek falvai fölött. 

Egy drón napi maximális hektárteljesítménye nagyjából 40 hektár, és így átlagosan napi egy falu területét képes lepermetezni. A drónokat a gyártó által speciálisan kiképzett pilóták és a kínai hadsereg drónpilótái kezelik. 

A drónos permetezés azon túl, hogy segít az épületek és tereptárgyak fertőtlenítésében, fontos szerepet tölt be abban, hogy az olyan potenciális vírushordozó madarak és emlősök, mint például a patkányok és egyéb rágcsálók minél kisebb eséllyel kerüljenek kapcsolatba a koronavírussal. Körömi János, a TTA közép-európai partnercégének ügyvezetője elmondta: 

Kínában sokezer permeteződrón dolgozik a földeken a tavasztól őszig tartó szezonban, több millió hektárnyi területen végezve növényvédelmi munkát. Most ezek a drónok a koronavírus elleni védekezésben is gyors és atékony segítséget nyújthatnak a Kínában népszerű, „84" nevű, körülbelül 5% klór tartalmú fertőtlenítőszer és víz 1:1 arányú kijuttatásával. A műveletek 2 napja kezdődtek, és mintegy 2000 falu fertőtlenítése történt meg eddig” – mondta el a szakember. 

A TTA közlése szerint elképzelhető, hogy a flotta a továbbiakban bővülni fog, így segítve a vírus elleni minél szélesebb körű védekezést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS