Tűzifa kivitelére vonatkozó szándék bejelentése: így szabályos

2022. 08. 10., 13:23

A hazai energiaellátás zavartalan biztosítása érdekében minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt faalapú nyersanyagot vagy terméket (továbbiakban: tűzifa) az értékesítést, illetve kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih).

Az érintetteknek a hiánytalanul kitöltött, aláírt (jogi személy esetében cégszerűen aláírt) nyomtatványt szkennelve kell beküldeniük a Nébih részére a tuzifakivitel@nebih.gov.hu e-mail címre.A Nébih ellenőrzi a bejelentések formai megfelelősségét, majd továbbítja azokat az Agrárminisztérium felé, ahol megvizsgálják, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése jelent-e kockázatot a hazai energiaellátás zavartalanságára.

Fontos, hogy amennyiben a hivatal 30 napon belül nem jelez vissza a bejelentés tartalmával kapcsolatban, úgy az automatikusan elfogadottnak minősül. Amennyiben az állam az elővásárlási vagy vételi joggal nem kíván élni, arról a Nébih haladéktalanul tájékoztatja a társhatóságokat, valamint elektronikus levélben a bejelentőt.

Az e-mail-en történő beküldésen kívül elfogadható az alábbi küldési módok valamelyike is.

Jogi személy/egyéb szervezet/egyéni vállalkozó esetén:
– elektronikus úton:
NEBIHKER (KRID): 427392978

Természetes személy esetén:
– elektronikus úton:
NEBIHKER (KRID): 427392978
– vagy postai úton:
1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
1525 Budapest, Pf. 30

Az intézkedés célja az, hogy biztosítani lehessen Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyagellátást, az energiafelhasználás célú közellátást.

A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a tűzifa bértárolására, valamint a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított tűzifára.

Kérjük, kérdéseikkel forduljanak a Nébih Ügyfélszolgálatához a 06/1/336-9000-es telefonszámon!

Letölthető dokumentum:
Bejelentés az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa termékek kiviteléről

A bejelentőnek az űrlapon meg kell adnia az EUTR azonosítószámát. Amennyiben valaki még nem rendelkezik EUTR azonosítóval, úgy a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR) közvetlenül igényelheti azt, melyhez írásos és videós segédletek a https://portal.nebih.gov.hu/-/eutr-nyilvantartasba-vetel-utmutatok oldalon találhatók. (Nébih)

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS