Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában – összegezte Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletág-igazgatója az OCS legfrissebb felmérésének eredményét.
Az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján vizsgálta a hazai lakásállomány ökológiai lábnyomát – lényegében azt, hogy a szektornak mekkora földre, mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, ami az ingatlanpiacra vetítve leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy háztartás energiafelhasználása milyen módszerekkel csökkenthető. „A legzöldebb energia a fel nem használt energia” – említette a szakember az egyik alaptételt, vagyis azt, hogy a pazarló, fölöslegesen elhasznált energia duplán fáj: nemcsak a számlát fizető tulajdonosnak, de a környezetnek is. A ház fűtésének korszerűsítése modern energiafokozatú kazánnal, vagy akár a fűtés kiváltása napelemmel, geotermikus energiával, illetve az ingatlan és a nyílászárók szigetelése egyaránt jelentősen hozzájárul az energiapazarlás csökkentéséhez.
A régiók szerinti CO2-kibocsátást összegző adatbázis földrajzi eloszlása nem volt egyenletes – az ingatlanok kétharmada Közép-Magyarországon helyezkedett el (60,6 százalék), majd a Közép-Dunántúl (12,9 százalék), és az Észak-Magyarország régió (2,6 százalék) következett –, de az eredmény a korábbi tanulmány megállapításait igazolta.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlag fajlagos hőveszteség-tényezője, valamint az összesített energetikai jellemzők átlagértéke terén is. Ugyanakkor az értékek némi javulást mutattak az előző félévhez viszonyítva. A hőveszteség-tényező átlagértéke a régióban értékesített ingatlanok esetében a 2023 I. félévében mért 1,32 W/m3K-ról a II. félévében 1,17 W/m3K-ra csökkent. Az összesített energetikai jellemző értéke 2023 I. féléve során 403,6 kWh/m2 értékre nőtt, az év második felében viszont a korábbihoz hasonló 383,23 kWh/m2 értékre csökkent vissza.
A régiók közötti sorrend kis mértékben változott, 2023 II. félévében a második legkedvezőtlenebb mutatókkal a Dél-Alföld és holtversenyben az Észak-Magyarország régióban tanúsított ingatlanok rendelkeztek. A legkedvezőbb mutatókkal az első félévben a Nyugat Dunántúl régióban értékesített ingatlanok, valamint a Közép-Magyarország régió ingatlanai rendelkeztek, a második félévben viszont a Dél-Dunántúl került dobogós helyre Közép-Magyarországgal vállvetve.
A szakember elmondta: minden ingatlannál egyedileg határozták meg a becsült légköri CO2-kibocsátást. Az OCS PEI értéke a 2023 második félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavaly első félévi 72,2 százalékhoz képest a második félévben kedvezőtlenebb, 88,7 százalékos értékkel. A belső kerületekben, a régióközpontokban rosszabb volt az index értéke, míg a községekben látványos javulás volt megfigyelhető, azaz korszerűbb, jobb állapotú ingatlanokat vásároltak az előző félévhez képest. A lakásállomány településtípusok szerinti mintázata szerint az OCS PEI index elsősorban a lakásállomány típusától függ. A fővárosban, valamint a nagyvárosokban, ahol az OCS PEI index országos átlagnál kedvezőbb értéket mutat, túlsúlyban vannak a többlakásos lakóépületek. Ezzel szemben a kisebb városokban, községekben és az agglomerációban, ahol a családi házak túlsúlya jellemző, az OCS PEI index értéke magasabb az országos átlagnál.
Településtípusok szerint minél inkább az alacsonyabb jogállású települések felé haladt a mintázat, annál inkább túlsúlyban voltak a házak és annál inkább nőtt az OCS PEI index értéke. Ugyanakkor az épületek kora is meghatározó és természetesen a rangsort befolyásolja, hogy az adott időszakban milyen összetételben történtek adás-vételek, milyen minőségű, korú és jellegű ingatlanok kerültek bele a vizsgálati mintába – sorolta Tóth Csaba, aki elmondta: azt is vizsgálták, hogy az OCS PEI index és az ingatlanok alapterülete, illetve fajlagos ára miként viszonyul egymáshoz. Továbbra is igaz, hogy bár a geometriai jellemzőknek van jelentősége az energiahatékonyság szempontjából, de a kisebb és a nagyobb alapterületű ingatlanok egyaránt lehetnek energiahatékonyak és pazarlók is. Sok múlik azon, hogy milyen a műszaki állapot, készült-e utólagos hőszigetelés, korszerűsítették-e az épületgépészetet.
A piacra jellemző, hogy nagyobb számban cseréltek gazdát kisebb alapterületű ingatlanok, ezzel együtt a tanulmány kimutatta: nem mondható, hogy a kisebb alapterület energetikai szempontból egyértelműen előnyt jelent, hiszen számos egyéb tényező is befolyásolja, hogy összességében mennyire kedvező egy ingatlan energiafelhasználása és CO2-kibocsátása.
„Az viszont igenis kimutatható volt, hogy az OCS PEI index értékének csökkenésével a négyzetméterár nő, az ilyen besorolású ingatlanok jellemzően magasabb áron keltek el” – összegzett a szakember, aki megjegyezte: emellett más tényezők, az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását. „Ahogy emelkedik az ár, egyre inkább megjelennek a hőszivattyús, megújuló energiával működő otthonok, miközben a rossz hatékonyságú fűtési és építési módokkal rendelkező ingatlanok nem érik el ezt az árszintet.”
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”