Nem minden zöld, ami annak látszik: a GVH segít a jogszerű reklámozásban

2020. 12. 18., 14:15

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közzétette „Zöld marketing” tájékoztatóját, mely a vállalkozásokat támogatja a környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó, megfelelő reklámgyakorlat kialakításában.

Az elmúlt években egyre növekvő elvárás a vállalkozásokkal szemben a környezetbarát működés, és ezzel párhuzamosan nő a környezettudatos vásárlók aránya is, akik figyelembe veszik fogyasztásuk bolygónkra gyakorolt hatását. A versenyhatóság tapasztalatai alapján ezért az utóbbi időben számos terméket, szolgáltatást népszerűsítenek „zöld állításokkal”, vagyis a vállalkozás működésének környezetbarát, fenntartható jellegére utaló reklámüzenetekkel. Ezen reklámok között egyre gyakoribb az ún. „zöldre mosás” (greenwashing) jelensége, azaz olyan marketing- vagy PR-stratégia alkalmazása, melynek keretén belül egy vállalkozás környezetbarátként, a környezetvédelemért felelősséget vállalóként tünteti fel magát, miközben ez nem mutatkozik meg működésében, vagy a termékére, szolgáltatására vonatkozó, ilyesfajta állítások nem igazolhatóak.

A versenyhivatal egy korábbi összefoglalójában már figyelmeztette a fogyasztókat az ilyen típusú, megtévesztő hirdetésekre, ezúttal pedig a vállalkozások számára tett közzé olyan tájékoztatót, amely segítséget nyújt számukra a kereskedelmi kommunikáció kialakításában az esetleges jogsértések elkerülése érdekében. Az útmutató összegzi, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a reklámtervezéskor: kitér többek között egyes, jellemző zöld állítások (pl. „újrahasznosítható”, „bio”, „organikus”, „lebomló”) alátámasztásának követelményeire, illetve a tanúsító címkék alkalmazásának kereteire.

A hatóság célja a tájékoztató közzétételével a vállalkozások tisztességes versenyének minél hatékonyabb támogatása, egyúttal a fogyasztók tudatosságának növelése.

A tájékoztató elérhető a Hivatal honlapján.

GVH Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS