Nem minden zöld, ami annak látszik: a GVH segít a jogszerű reklámozásban

2020. 12. 18., 14:15

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közzétette „Zöld marketing” tájékoztatóját, mely a vállalkozásokat támogatja a környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó, megfelelő reklámgyakorlat kialakításában.

Az elmúlt években egyre növekvő elvárás a vállalkozásokkal szemben a környezetbarát működés, és ezzel párhuzamosan nő a környezettudatos vásárlók aránya is, akik figyelembe veszik fogyasztásuk bolygónkra gyakorolt hatását. A versenyhatóság tapasztalatai alapján ezért az utóbbi időben számos terméket, szolgáltatást népszerűsítenek „zöld állításokkal”, vagyis a vállalkozás működésének környezetbarát, fenntartható jellegére utaló reklámüzenetekkel. Ezen reklámok között egyre gyakoribb az ún. „zöldre mosás” (greenwashing) jelensége, azaz olyan marketing- vagy PR-stratégia alkalmazása, melynek keretén belül egy vállalkozás környezetbarátként, a környezetvédelemért felelősséget vállalóként tünteti fel magát, miközben ez nem mutatkozik meg működésében, vagy a termékére, szolgáltatására vonatkozó, ilyesfajta állítások nem igazolhatóak.

A versenyhivatal egy korábbi összefoglalójában már figyelmeztette a fogyasztókat az ilyen típusú, megtévesztő hirdetésekre, ezúttal pedig a vállalkozások számára tett közzé olyan tájékoztatót, amely segítséget nyújt számukra a kereskedelmi kommunikáció kialakításában az esetleges jogsértések elkerülése érdekében. Az útmutató összegzi, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a reklámtervezéskor: kitér többek között egyes, jellemző zöld állítások (pl. „újrahasznosítható”, „bio”, „organikus”, „lebomló”) alátámasztásának követelményeire, illetve a tanúsító címkék alkalmazásának kereteire.

A hatóság célja a tájékoztató közzétételével a vállalkozások tisztességes versenyének minél hatékonyabb támogatása, egyúttal a fogyasztók tudatosságának növelése.

A tájékoztató elérhető a Hivatal honlapján.

GVH Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS