Bejelentési kötelezettség a Magyarországról történő gabonakivitelre

2022. 03. 11., 17:25

Az orosz-ukrán háború következtében kialakult gabonapiaci helyzet miatt 2022. március 6-ai hatállyal a kormány előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a Magyarországról – európai uniós tagállamokba és harmadik országokba – történő gabonakivitelre. A rendelkezés célja, hogy a takarmányozási és az élelmiszeripari célú gabonák kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak a magyarországi piacon.

A 83/2022. (III. 5.) kormányrendelet értelmében minden Magyarországról külföldre kivinni szándékozott búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab és napraforgómag (gabona) szállítmányt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH). A NÉBIH részére a honlapjukon elérhető formanyomtatványon keresztül kell megtenni a bejelentést a szükséges egyéb dokumentumok (pl. szerződés, elfogadott ajánlat, számla) csatolása mellett.

Az előzetes bejelentési kötelezettség alól csak a tranzitforgalomban szállított és a humanitárius céllal kiszállítandó gabona jelent kivételt.

A NÉBIH a bejelentéseket továbbítja az agrárminiszter részére, aki a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt arról, hogy az állam él-e az elővásárlási vagy vételi jogával. Az állam abban az esetben fog élni ezen jogaival, ha úgy ítéli meg, hogy a gabona kiszállítása veszélyeztetné vagy kockáztatná a magyarországi ellátás biztonságát.

A gabonakivitelre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség teljesítését a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti.

Abban az esetben, ha a bejelentésköteles gabona kivitelét megelőzően elmulasztják a bejelentés megtételét, a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett gabona általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékig terjedő bírságot szabhat ki.

A bejelentési kötelezettséget előíró kormányrendelet 2022. május 15-én fogja érvényét veszíteni. (PwC)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS