Bejelentési kötelezettség a Magyarországról történő gabonakivitelre

2022. 03. 11., 17:25

Az orosz-ukrán háború következtében kialakult gabonapiaci helyzet miatt 2022. március 6-ai hatállyal a kormány előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a Magyarországról – európai uniós tagállamokba és harmadik országokba – történő gabonakivitelre. A rendelkezés célja, hogy a takarmányozási és az élelmiszeripari célú gabonák kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak a magyarországi piacon.

A 83/2022. (III. 5.) kormányrendelet értelmében minden Magyarországról külföldre kivinni szándékozott búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab és napraforgómag (gabona) szállítmányt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH). A NÉBIH részére a honlapjukon elérhető formanyomtatványon keresztül kell megtenni a bejelentést a szükséges egyéb dokumentumok (pl. szerződés, elfogadott ajánlat, számla) csatolása mellett.

Az előzetes bejelentési kötelezettség alól csak a tranzitforgalomban szállított és a humanitárius céllal kiszállítandó gabona jelent kivételt.

A NÉBIH a bejelentéseket továbbítja az agrárminiszter részére, aki a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt arról, hogy az állam él-e az elővásárlási vagy vételi jogával. Az állam abban az esetben fog élni ezen jogaival, ha úgy ítéli meg, hogy a gabona kiszállítása veszélyeztetné vagy kockáztatná a magyarországi ellátás biztonságát.

A gabonakivitelre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség teljesítését a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti.

Abban az esetben, ha a bejelentésköteles gabona kivitelét megelőzően elmulasztják a bejelentés megtételét, a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett gabona általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékig terjedő bírságot szabhat ki.

A bejelentési kötelezettséget előíró kormányrendelet 2022. május 15-én fogja érvényét veszíteni. (PwC)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS