Bejelentési kötelezettség a Magyarországról történő gabonakivitelre

2022. 03. 11., 17:25

Az orosz-ukrán háború következtében kialakult gabonapiaci helyzet miatt 2022. március 6-ai hatállyal a kormány előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a Magyarországról – európai uniós tagállamokba és harmadik országokba – történő gabonakivitelre. A rendelkezés célja, hogy a takarmányozási és az élelmiszeripari célú gabonák kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak a magyarországi piacon.

A 83/2022. (III. 5.) kormányrendelet értelmében minden Magyarországról külföldre kivinni szándékozott búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab és napraforgómag (gabona) szállítmányt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH). A NÉBIH részére a honlapjukon elérhető formanyomtatványon keresztül kell megtenni a bejelentést a szükséges egyéb dokumentumok (pl. szerződés, elfogadott ajánlat, számla) csatolása mellett.

Az előzetes bejelentési kötelezettség alól csak a tranzitforgalomban szállított és a humanitárius céllal kiszállítandó gabona jelent kivételt.

A NÉBIH a bejelentéseket továbbítja az agrárminiszter részére, aki a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt arról, hogy az állam él-e az elővásárlási vagy vételi jogával. Az állam abban az esetben fog élni ezen jogaival, ha úgy ítéli meg, hogy a gabona kiszállítása veszélyeztetné vagy kockáztatná a magyarországi ellátás biztonságát.

A gabonakivitelre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség teljesítését a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti.

Abban az esetben, ha a bejelentésköteles gabona kivitelét megelőzően elmulasztják a bejelentés megtételét, a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett gabona általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékig terjedő bírságot szabhat ki.

A bejelentési kötelezettséget előíró kormányrendelet 2022. május 15-én fogja érvényét veszíteni. (PwC)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS