Bejelentési kötelezettség a Magyarországról történő gabonakivitelre

2022. 03. 11., 17:25

Az orosz-ukrán háború következtében kialakult gabonapiaci helyzet miatt 2022. március 6-ai hatállyal a kormány előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a Magyarországról – európai uniós tagállamokba és harmadik országokba – történő gabonakivitelre. A rendelkezés célja, hogy a takarmányozási és az élelmiszeripari célú gabonák kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak a magyarországi piacon.

A 83/2022. (III. 5.) kormányrendelet értelmében minden Magyarországról külföldre kivinni szándékozott búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab és napraforgómag (gabona) szállítmányt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH). A NÉBIH részére a honlapjukon elérhető formanyomtatványon keresztül kell megtenni a bejelentést a szükséges egyéb dokumentumok (pl. szerződés, elfogadott ajánlat, számla) csatolása mellett.

Az előzetes bejelentési kötelezettség alól csak a tranzitforgalomban szállított és a humanitárius céllal kiszállítandó gabona jelent kivételt.

A NÉBIH a bejelentéseket továbbítja az agrárminiszter részére, aki a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt arról, hogy az állam él-e az elővásárlási vagy vételi jogával. Az állam abban az esetben fog élni ezen jogaival, ha úgy ítéli meg, hogy a gabona kiszállítása veszélyeztetné vagy kockáztatná a magyarországi ellátás biztonságát.

A gabonakivitelre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség teljesítését a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti.

Abban az esetben, ha a bejelentésköteles gabona kivitelét megelőzően elmulasztják a bejelentés megtételét, a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett gabona általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékig terjedő bírságot szabhat ki.

A bejelentési kötelezettséget előíró kormányrendelet 2022. május 15-én fogja érvényét veszíteni. (PwC)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS