A Deloitte hatodik alkalommal megjelenő, a kereskedelmi ingatlanpiac üzleti hangulatára vonatkozó felmérése szerint az ingatlanszektorban átalakulás és alkalmazkodás zajlik. Az ukrajnai háború kirobbanását követően tapasztalt jelentős piaci turbulenciával jellemezhető időszakhoz képest az ingatlanfejlesztők némiképp optimistábbak.
A Deloitte szakértői 2023 decemberében kérdezték meg a közép-európai országok, köztük Magyarország ingatlantársaságainak vezetőit és ingatlanszakértőit. A Deloitte Ingatlanpiaci Üzleti Hangulat Közép-Európában című felmérésében a szektorban tapasztalt piaci hangulatot, az elmúlt hónapok változásait, valamint a jövőre vonatkozó kilátásokat elemezték.
Az ingatlanfejlesztők szempontjából az egyik legjelentősebb változás, hogy 2024-ben számos fejlesztő új piaci szegmensekbe való belépést tervez. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott arról, hogy a következő hónapokban más piaci szegmensbe kíván belépni, vagy más piaci szegmensben kíván bővülni. Ez a tendencia az iroda- és kiskereskedelmi ingatlanokat fejlesztők körében volt a legerősebb – négyből három, illetve minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy 2024-ben az iroda- és kiskereskedelmi ingatlanok helyett más szegmensekre fog összpontosítani. Közülük a legtöbben vegyes funkciójú ingatlanfejlesztéseket és bérlakás fejlesztéseket terveznek.
„A Deloitte idei elemzéséből kiolvasható egyik legérdekesebb változás, hogy számos közép-európai ingatlanfejlesztő más ingatlanszegmensbe tervez belépni. Ez egyrészt annak a piaci fejleménynek is a következménye, hogy 2023-ban az irodák vagy bevásárlóközpontok iránt igen jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a befektetői érdeklődés, másrészt – az is lehetséges, hogy ez az új fejlesztői szemlélet csak átmeneti és az iroda és kiskereskedelmi szegmensben tapasztalt mostani nehéz időszak áthidalását célozza. Mindenesetre ezt a fejlesztői attitűdöt jövőre ismét meg fogja vizsgálni a Deloitte” – tette hozzá Kohári Gábor MRICS vezető menedzser, a Deloitte magyarországi ingatlan-tanácsadásának vezetője.
Továbbra is az ipari szektor kínálja a legvonzóbb ingatlanfejlesztési és befektetési lehetőségeket. Ezen túl a lakóingatlanok is egyre népszerűbbek mind a fejlesztők, mind a befektetők körében. A lakóingatlanokon belül a legfejlettebb lakáspiaccal rendelkező közép-európai országokban a bérbeadásra fejlesztett lakóingatlanok kilátásai egyre biztatóbbak.
A közép-európai fejlesztők több mint 60 százaléka a projektjük befejezését követő azonnali ingatlanértékesítést tervez – 2022 utolsó negyedévében a hasonló választ adók aránya történelmi mélypontot (27 százalék) ért el. Ez a változás az értékesítési lehetőségek javulásával jellemezhető piaci trendfordulót jelezhet előre. Különösen a lakóingatlanfejlesztők körében szembetűnő az elmozdulás, hiszen mintegy háromnegyedük az elkészült projektek azonnali értékesítésével számol.
Az ingatlanfejlesztők számos kihívást is megemlítettek. Ezek közül a legjelentősebbnek a megfelelő finanszírozási megoldás megtalálását ítélték (26 százalék).
A felmérésben résztvevők véleménye nagy szórást mutat a befektetési lehetőségek megítélése terén, de a válaszadók némiképp optimistábbak, mint 2022 utolsó negyedévében voltak. Egy évvel ezelőtt a válaszadók 16 százaléka számított a tranzakciós volumenek növekedésére, ugyanakkor jelenleg a kitöltők már mintegy felének pozitív a várakozása. A válaszadók csaknem egyharmada ugyanakkor még mindig úgy ítéli meg, hogy a befektetési volumenek változatlan szinten maradnak, sőt 19 százalékuk további visszaesésre számít.
„A felmérés korábbi kiadásában azonosított és bemutatott negatív piaci várakozások megbízható előrejelzésnek bizonyultak, és most azt remélhetjük, hogy a felmérésben azonosított némiképp kedvezőbb idei várakozás is hasonlóan megbízhatónak bizonyul és a piaci folyamatok 2024-ben a jelölt pozitív várakozások szerint alakulnak” – tette hozzá Kohári Gábor.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.