80 000 euró lehet egy emberszabású robot induló ára

2024. 05. 21., 16:10

Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80 000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.

Az iparban jelenleg főként az emberi karra emlékeztető robotokat használnak. Ilyen robotkarokat vetnek be például hegesztéshez, festéshez és összeszereléshez. Emellett Cobotok (Collaborative Robots, azaz együttműködő robotok) szolgálnak többek között minőségellenőrzésre.

A humanoid robotok felépítése ugyanakkor az emberi testre hasonlít, ráadásul ugyanolyan magasak és nehezek, és úgy mozognak, mint mi. Ez teszi őket különösen alkalmassá arra, hogy az emberekre tervezett környezetben dolgozzanak.

Az első kísérleti projektek az autóiparban már folyamatban vannak. A Mercedes például az amerikai Apptronik gyártó egyik modelljét teszteli: az Apollónak nevezett robot 1 méter 73 centiméter magas, 73 kilogramm súlyú és 25 kilogrammot képes felemelni. A gyártásban fogják használni, például arra, hogy odavigye a szerelőkészleteket a munkásoknak. Emellett azonban számos más lehetőség is van. A humanoid robotok elsősorban a munkaigényes, fizikailag megterhelő és ismétlődő feladatokat végezhetik el a termelésben és a logisztikában.

Jelenleg az emberhez hasonló robotok drágábbak, mint más ipari robotok. „Számításaink szerint a piaci bevezetéskor 80 000 eurós átlagár várható. Ehhez jönnek még hozzá az évi 4–5 ezer euró körüli karbantartási és üzemeltetési költségek. A sorozatgyártás miatt azonban 2030-ra várhatóan 48 000 euróra csökken az átlagos beszerzési ár” – mondja Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a Járműipari Kompetenciaközpont vezetője.

A humanoid robotokra fordított beruházás azonban már kezdetben gyorsan megtérül: a beszerzési ártól függően kevesebb mint 1,36 év lesz. A következő években pedig drasztikusan csökkenni fog, köszönhetően a műszaki fejlődésnek.

Középtávon a humanoid robotok a manuális feladatok több mint 50 százalékát vehetik át a termelésben. Elvégezhetik az olyan ismétlődő, fizikailag nehéz munkákat, amelyeknél munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek, és segíthetnek a magasan képzett munkatársak tehermentesítésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS