Húsznál több márka mutatkozik be a Budapest Central European Fashion Weeken

2024. 01. 08., 20:40

Több mint húsz márka mutatkozik be az idei Budapest Central European Fashion Weeken, amelynek a Szépművészeti Múzeum és az Andrássy úti Hungarian Art and Business épülete ad otthont január 22. és 28. között.

A Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) az elmúlt évek során a közép-európai régió egyik legfontosabb divateseményévé vált, a BCEFW a szakma képviselői, a buyerek, a tervezők, valamint a hazai és nemzetközi média találkozásának elsőszámú platformja a térségben. Mint írták, az esemény a tradíciók és a modernitás találkozását hozza el a nagyközönség számára – emlékeztet közleményében a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ).

A programsorozaton több mint húsz márka mutatkozik be. A magyarok mellett régiós tervezők munkáival is találkozhat a közönség.

A régiós márkák jelenlétével emelt központi rendezvény lehetőséget teremt a kreatív ágazatok exporttevékenységének növelésére, a bemutatkozás pedig ugródeszkát is jelent a márkák számára a nemzetközi piacokra.

A catwalk showknak és kollektív bemutatóknak a Szépművészeti Múzeum ad otthont.

Az előző szezonban találkozhatott a közönség a BCEFW történetében először a Fashion Hub koncepciójával: a nemzetközi divathetek szakmai gyakorlatát követve a tematikus, ingyenes programok kötetlen formában mutatják be a divat világát.

Az Andrássy úti Hungarian Art and Business épületében tartandó Fashion Hub célja a fiatalok, a Z-generáció megszólítása, inspirálása. A rendezvény keretében szakmai előadások, a fenntarthatóságra és a technológiai innovációkra fókuszáló workshopok, kerekasztal-beszélgetések várják az érdeklődőket.

„Az MDDÜ stratégiájának kiemelt célkitűzése, hogy erősítse a hazai divat- és desingipar pozícióját a régiós színtéren, az ennek jegyében megrendezett események pedig az ország turisztikai vonzerejét is növelik. A BCEFW helyszínválasztása országimázs szempontjából is nagyon előnyös, hiszen az érdeklődők, a nemzetközi szakmai közönség és a média képviselői a Szépművészeti Múzeum, a Városliget, a Hősök tere és az Andrássy úti HAB épületének lokációjába, a főváros egyik legfontosabb turisztikai központjába látogatnak” – idézik a közleményben Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját. (MTI)

(Fotó: BCEFW)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS