A magyar grincsek karácsonykor is inkább utaznának

2019. 12. 05., 16:15

A karácsonyi vásárlási trendekben fordulat, hogy idén körülbelül 10 százalékkal kevesebben terveznek webshopból vagy szaküzletből ajándékot venni, mint tavaly. A karácsonyt nem kifejezetten szerető, „grincsek” aránya a lakosságban 16 százalék – derül ki a Cofidis Hitel Monitor 2019 novemberi kutatásából.

Az ünnepi készülődés egyik fő eleme az ajándékvásárlás, idén is a 18-69 éves lakosság nyolctizede fog ajándékot vagy ahhoz szükséges alapanyagokat vásárolni.  Saját kezűleg továbbra is a magyarok ötöde tervez ajándékot készíteni.

Az ajándékok beszerzésének elsődleges helyszíne idén is a pláza (60 százalék), ezt követi a hiper- és szupermarket (57 százalék). Az eddigi folyamatosan növekedő tendenciával szemben viszont most kevesebben tervezik magyar vagy külföldi webshopokból (56 százalék vs. 64 százalék) és szaküzletekből (40 százalék vs. 49 százalék) beszerezni a fa alá valót.

Átlagosan 38 ezer forintot költünk idén karácsonyi ajándékra (az ajándékra nem költőkkel együtt 29 ezer forint a terv), amit aktuális havi jövedelemből (59 százalék) és megtakarításból is (51 százalék) fedezünk. Ennél többet, 50-100.000 forint közötti összeggel csupán 13 százalékunk tervez és elenyésző (6 százalék) azok száma, akik 100 ezer forint felett költekeznek.

Hitelből kevesen, a magyarok 5 százaléka vásárolja meg az ünnepi ajándékokat. Idén továbbra is sokan (40 százalék) terveztek a fekete péntekkel, jellemzően előre gondolkodva és karácsonyi ajándékokat is vásárolva (85 százalék). A megszokott termékkategóriák hódítanak 2019-ben is, csupán kisebb sorrendbeli változások történtek az idén.

Kedvenc ajándékaink még mindig a kozmetikumok (46 százalék), ruha (42 százalék), könyv (41 százalék), élelmiszer (37 százalék), játék (36 százalék) ötösfogatból kerülnek majd ki.

A drágább ajándékok, mint például az ékszerek vagy a wellness-, utazás- vagy belépőjegyek kevesebb, mint ötödünk kosarába kerülnek.

Karácsonyi örömünnep némi melankóliával fűszerezve

A 18-69 évesek nagyjából fele az ünnepi készülődést inkább örömnek, semmint tehernek éli meg (54 százalék). Maga a karácsony pedig alapvetően a pihenésről, feltöltődésről szól (50 százalék), és ekkor igyekeznek a teendőket, ügyintézéseket a minimumra szorítani (49 százalék). Ugyanakkor sokunknak nem ismeretlenek a karácsonnyal együtt járó nehézségek sem. Frusztrációink mögött a túlterheltség és a saját magukkal szemben támasztott túl nagy elvárások állnak.

A válaszadók több mint negyede (28 százalék) túlhajszoltnak érzi magát az ünnepek alatt, ötödük megoldhatatlan feladatnak látja az előkészületeket, illetve rendszeresen túlszaladnak az anyagi lehetőségeiken (21 százalék). Harmaduk (34 százalék) olyan elvárást tapasztal, hogy jól kell magát éreznie ilyenkor, ami azonban nem mindig sikerül.

Tízből négy embert (39 százalék) bánt, ha nem tud mindenkire annyi időt szánni az ünnepek alatt, amennyit szeretne.  Az összejöveteleket a megkérdezettek negyede sokszor fárasztónak tartja. A karácsony kapcsán felmerülő terhek a nők vállát jobban nyomják, és túlhajszoltabbnak is érzik magukat, mint a férfiak. Mégis összességében a nőkre jellemzőbb, hogy az ünnepeket örömnek és nem tehernek élik meg.

A mérleg összességében pozitív: a magyarok hattizede szereti a karácsonyt, és csak 16 százaléka nem, negyedük pedig a kettő között van. A karácsonyhoz fűződő viszonyt leginkább az határozza meg, hogy mennyire tudjuk örömként megélni az ünnepi készülődést és az, hogy olyanokkal töltjük, akikkel szeretünk együtt lenni és jól tudjuk magunkat érezni. Szerencsére kevesen vannak, akik egyedül töltik az ünnepeket (11 százalék), köztük sokkal nagyobb arányban vannak a karácsonyt nem kedvelők.

Kik és miért utaznak külföldre az ünnepek alatt?

Közel kétharmadunk tartja elképzelhetőnek, hogy karácsonykor elutazzon. Viszont a karácsonypártiak és a „grincsek” is más-más motivációból. A napfényen, a melegen és az utazás örömén túl, a második tábor nem meglepő módon elsősorban menekülőútként tekint az utazásra, hogy megússza a karácsony körüli felhajtást (71 százalék vs. 16 százalék), illetve sokuknak jó mentség lenne a családi összejövetelekről való kimaradásra is (48 százalék vs. 12 százalék). A nem kedvelők körében többen vannak azok, akik karácsonykor egyébként is el szoktak utazni (18 százalék vs. 8 százalék), illetve sokkal inkább látják a pihenés, feltöltődés lehetőségét is (68 százalék vs. 47 százalék), mint azok, akik szeretik a karácsonyt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS