A magyar grincsek karácsonykor is inkább utaznának

2019. 12. 05., 16:15

A karácsonyi vásárlási trendekben fordulat, hogy idén körülbelül 10 százalékkal kevesebben terveznek webshopból vagy szaküzletből ajándékot venni, mint tavaly. A karácsonyt nem kifejezetten szerető, „grincsek” aránya a lakosságban 16 százalék – derül ki a Cofidis Hitel Monitor 2019 novemberi kutatásából.

Az ünnepi készülődés egyik fő eleme az ajándékvásárlás, idén is a 18-69 éves lakosság nyolctizede fog ajándékot vagy ahhoz szükséges alapanyagokat vásárolni.  Saját kezűleg továbbra is a magyarok ötöde tervez ajándékot készíteni.

Az ajándékok beszerzésének elsődleges helyszíne idén is a pláza (60 százalék), ezt követi a hiper- és szupermarket (57 százalék). Az eddigi folyamatosan növekedő tendenciával szemben viszont most kevesebben tervezik magyar vagy külföldi webshopokból (56 százalék vs. 64 százalék) és szaküzletekből (40 százalék vs. 49 százalék) beszerezni a fa alá valót.

Átlagosan 38 ezer forintot költünk idén karácsonyi ajándékra (az ajándékra nem költőkkel együtt 29 ezer forint a terv), amit aktuális havi jövedelemből (59 százalék) és megtakarításból is (51 százalék) fedezünk. Ennél többet, 50-100.000 forint közötti összeggel csupán 13 százalékunk tervez és elenyésző (6 százalék) azok száma, akik 100 ezer forint felett költekeznek.

Hitelből kevesen, a magyarok 5 százaléka vásárolja meg az ünnepi ajándékokat. Idén továbbra is sokan (40 százalék) terveztek a fekete péntekkel, jellemzően előre gondolkodva és karácsonyi ajándékokat is vásárolva (85 százalék). A megszokott termékkategóriák hódítanak 2019-ben is, csupán kisebb sorrendbeli változások történtek az idén.

Kedvenc ajándékaink még mindig a kozmetikumok (46 százalék), ruha (42 százalék), könyv (41 százalék), élelmiszer (37 százalék), játék (36 százalék) ötösfogatból kerülnek majd ki.

A drágább ajándékok, mint például az ékszerek vagy a wellness-, utazás- vagy belépőjegyek kevesebb, mint ötödünk kosarába kerülnek.

Karácsonyi örömünnep némi melankóliával fűszerezve

A 18-69 évesek nagyjából fele az ünnepi készülődést inkább örömnek, semmint tehernek éli meg (54 százalék). Maga a karácsony pedig alapvetően a pihenésről, feltöltődésről szól (50 százalék), és ekkor igyekeznek a teendőket, ügyintézéseket a minimumra szorítani (49 százalék). Ugyanakkor sokunknak nem ismeretlenek a karácsonnyal együtt járó nehézségek sem. Frusztrációink mögött a túlterheltség és a saját magukkal szemben támasztott túl nagy elvárások állnak.

A válaszadók több mint negyede (28 százalék) túlhajszoltnak érzi magát az ünnepek alatt, ötödük megoldhatatlan feladatnak látja az előkészületeket, illetve rendszeresen túlszaladnak az anyagi lehetőségeiken (21 százalék). Harmaduk (34 százalék) olyan elvárást tapasztal, hogy jól kell magát éreznie ilyenkor, ami azonban nem mindig sikerül.

Tízből négy embert (39 százalék) bánt, ha nem tud mindenkire annyi időt szánni az ünnepek alatt, amennyit szeretne.  Az összejöveteleket a megkérdezettek negyede sokszor fárasztónak tartja. A karácsony kapcsán felmerülő terhek a nők vállát jobban nyomják, és túlhajszoltabbnak is érzik magukat, mint a férfiak. Mégis összességében a nőkre jellemzőbb, hogy az ünnepeket örömnek és nem tehernek élik meg.

A mérleg összességében pozitív: a magyarok hattizede szereti a karácsonyt, és csak 16 százaléka nem, negyedük pedig a kettő között van. A karácsonyhoz fűződő viszonyt leginkább az határozza meg, hogy mennyire tudjuk örömként megélni az ünnepi készülődést és az, hogy olyanokkal töltjük, akikkel szeretünk együtt lenni és jól tudjuk magunkat érezni. Szerencsére kevesen vannak, akik egyedül töltik az ünnepeket (11 százalék), köztük sokkal nagyobb arányban vannak a karácsonyt nem kedvelők.

Kik és miért utaznak külföldre az ünnepek alatt?

Közel kétharmadunk tartja elképzelhetőnek, hogy karácsonykor elutazzon. Viszont a karácsonypártiak és a „grincsek” is más-más motivációból. A napfényen, a melegen és az utazás örömén túl, a második tábor nem meglepő módon elsősorban menekülőútként tekint az utazásra, hogy megússza a karácsony körüli felhajtást (71 százalék vs. 16 százalék), illetve sokuknak jó mentség lenne a családi összejövetelekről való kimaradásra is (48 százalék vs. 12 százalék). A nem kedvelők körében többen vannak azok, akik karácsonykor egyébként is el szoktak utazni (18 százalék vs. 8 százalék), illetve sokkal inkább látják a pihenés, feltöltődés lehetőségét is (68 százalék vs. 47 százalék), mint azok, akik szeretik a karácsonyt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS