A külföldre utazó magyarok több mint fele tengerparton fog pihenni

2019. 06. 17., 16:45

Egyre többet utazunk külföldre. Idén nyáron is abszolút kedvenc Horvátország: a 2019-ben külföldi nyaralást tervezők csaknem harmada déli szomszédunkat célozza meg, de más dél-európai, tengerparttal rendelkező országok és Ausztria is a népszerű úti célok között lesznek – derül ki a Groupama Biztosító külföldi nyaralási terveket és utazási szokásokat vizsgáló országos kutatásából. Kiderült, a magyar turisták nem élnek túl nagy lábon, ha határainkon túlra utaznak.

A KSH adatai szerint a magyarok egyre többet utaznak külföldre: az elmúlt bő tíz év alatt – 2007 és 2018 között – negyedével nőtt a határainkon túlra irányuló utazások száma. A Groupama Biztosító az iskolai vakáció beköszöntének apropóján egy reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével zajló országos kutatásban felmérte, hogy a magyarok milyen gyakran és mennyi időre látogatnak külföldre turistaként.

Tízből hárman minden évben utaznak külföldre

Mint kiderült, a magyarok közel kétharmada– legalább néhány évente – szokott külföldre utazni, ezen belül31 százalék minden évbenmegfordul szabadidős céllal egy másik országban. Sokan vannak azok is, akik néhány évente jutnak el általában párnapos külföldi utazásra – minden negyedik megkérdezett mondta el ezt magáról. A felmérésbőlugyanakkor az is kiderült, hogy jelentős azok száma is, akik évente többször is átlépik az országhatárt. A megkérdezettek 27 százaléka jelezte, hogy évente egy-két alkalommal, vagy akár többször is elutazik turistaként egy másik országba.

Idén nyáron az utazók 57 százaléka választ tengerparti országot

Az utazásokból sokat időzítenek a nyári hónapokra: a megkérdezettek 42 százaléka tervez idén a meleg évszakokban külföldi nyaralást. Körükben változatlanul a legnépszerűbb úti cél Horvátország 27 százalékkal, de további 30 százalék szintén valamelyik tengerrel rendelkező mediterrán országba, pl. Olaszországba (12 százalék) vagy Görögországba (8 százalék) tart. Ausztria is változatlanul népszerű, a magyarok 15 százaléka utazik ide, ugyanakkor minden ötödik honfitársunk még nem döntötte el június elején, merre veszi az irányt.

Külföldön is odafigyelünk a költéseinkre

A kutatásból kiderült, a magyarok takarékosan utaznak: 61 százalékuk a külföldi utazásukra szánt éves keretösszeget igyekszik személyenként 100 ezer forint alatt tartani. Közel 20 százalékuk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán évente külföldi kikapcsolódásra, e fölötti összeget már jóval kevesebben (8 százalék) adnak ki az év során, és érdekesség, hogy a turisták mindössze 3 százaléka költ évente félmillió forint fölött.

Mennyi az annyi?  A KSH jelentése szerint 2018-ban a magyar turisták, átlagosan 5,6 napot töltöttek külföldön, és tavalyi év számai szerint átlagosan 16 900 forintot költöttek el naponta.

A biztonságon nem érdemes spórolni

A kutatás eredményei szerint a magyar turisták 58 százaléka utazik jellemzően biztosítással, amikor külföldre megy, igaz, harmaduk valamilyen bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítással, melynek fedezete nem minden esetbe elegendő. Mindössze az utazók 17 százaléka mondta azt, hogy mindig, minden körülmények között köt külön utasbiztosítást, míg a válaszadók 14 százaléka például csak hosszabb, távolabbi út esetén teszi ezt meg.

„A kutatás eredményeiből kitűnt, hogy a válaszadók közel 20 százaléka külföldi utazásnál egy kapcsolódó, például egy bankkártyához járó biztosításra hagyatkozik. Tudnunk kell, hogy a bankkártyákhoz kapcsolt utasbiztosítások gyakran nem nyújtanak elegendően magas kártérítési fedezet. Egy külföldi kórházi kezeléssel sajnos könnyen átléphetjük az általuk biztosított limitet. Sok esetben az európai egészségbiztosítási kártya (EKK) sem nyújt megfelelő segítséget, hiszen a tengerparton nem biztos, hogy sürgős ellátást biztosító állami egészségügyi intézményt találunk, ahol a kezelés költségét EKK kártyával – némi önrész megfizetése mellett – fedezhetjük” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója a kutatás kapcsán.

A szakember ezért azt javasolja, ne spóroljunk az utasbiztosításra szánt összegen. A szerződést már online, pár perc alatt is meg lehet kötni, akár a határ átlépése előtt közvetlenül, csak arra érdemes figyelni, hogy az utasbiztosítás megkötésekor még Magyarország területén belül legyen az utazó. Egy horvátországi nyaralásra már napi 4-500 forintért is köthetünk megfelelő biztosítást.

A felmérés

A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18 évesnél idősebb magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS