A külföldre utazó magyarok több mint fele tengerparton fog pihenni

2019. 06. 17., 16:45

Egyre többet utazunk külföldre. Idén nyáron is abszolút kedvenc Horvátország: a 2019-ben külföldi nyaralást tervezők csaknem harmada déli szomszédunkat célozza meg, de más dél-európai, tengerparttal rendelkező országok és Ausztria is a népszerű úti célok között lesznek – derül ki a Groupama Biztosító külföldi nyaralási terveket és utazási szokásokat vizsgáló országos kutatásából. Kiderült, a magyar turisták nem élnek túl nagy lábon, ha határainkon túlra utaznak.

A KSH adatai szerint a magyarok egyre többet utaznak külföldre: az elmúlt bő tíz év alatt – 2007 és 2018 között – negyedével nőtt a határainkon túlra irányuló utazások száma. A Groupama Biztosító az iskolai vakáció beköszöntének apropóján egy reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével zajló országos kutatásban felmérte, hogy a magyarok milyen gyakran és mennyi időre látogatnak külföldre turistaként.

Tízből hárman minden évben utaznak külföldre

Mint kiderült, a magyarok közel kétharmada– legalább néhány évente – szokott külföldre utazni, ezen belül31 százalék minden évbenmegfordul szabadidős céllal egy másik országban. Sokan vannak azok is, akik néhány évente jutnak el általában párnapos külföldi utazásra – minden negyedik megkérdezett mondta el ezt magáról. A felmérésbőlugyanakkor az is kiderült, hogy jelentős azok száma is, akik évente többször is átlépik az országhatárt. A megkérdezettek 27 százaléka jelezte, hogy évente egy-két alkalommal, vagy akár többször is elutazik turistaként egy másik országba.

Idén nyáron az utazók 57 százaléka választ tengerparti országot

Az utazásokból sokat időzítenek a nyári hónapokra: a megkérdezettek 42 százaléka tervez idén a meleg évszakokban külföldi nyaralást. Körükben változatlanul a legnépszerűbb úti cél Horvátország 27 százalékkal, de további 30 százalék szintén valamelyik tengerrel rendelkező mediterrán országba, pl. Olaszországba (12 százalék) vagy Görögországba (8 százalék) tart. Ausztria is változatlanul népszerű, a magyarok 15 százaléka utazik ide, ugyanakkor minden ötödik honfitársunk még nem döntötte el június elején, merre veszi az irányt.

Külföldön is odafigyelünk a költéseinkre

A kutatásból kiderült, a magyarok takarékosan utaznak: 61 százalékuk a külföldi utazásukra szánt éves keretösszeget igyekszik személyenként 100 ezer forint alatt tartani. Közel 20 százalékuk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán évente külföldi kikapcsolódásra, e fölötti összeget már jóval kevesebben (8 százalék) adnak ki az év során, és érdekesség, hogy a turisták mindössze 3 százaléka költ évente félmillió forint fölött.

Mennyi az annyi?  A KSH jelentése szerint 2018-ban a magyar turisták, átlagosan 5,6 napot töltöttek külföldön, és tavalyi év számai szerint átlagosan 16 900 forintot költöttek el naponta.

A biztonságon nem érdemes spórolni

A kutatás eredményei szerint a magyar turisták 58 százaléka utazik jellemzően biztosítással, amikor külföldre megy, igaz, harmaduk valamilyen bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítással, melynek fedezete nem minden esetbe elegendő. Mindössze az utazók 17 százaléka mondta azt, hogy mindig, minden körülmények között köt külön utasbiztosítást, míg a válaszadók 14 százaléka például csak hosszabb, távolabbi út esetén teszi ezt meg.

„A kutatás eredményeiből kitűnt, hogy a válaszadók közel 20 százaléka külföldi utazásnál egy kapcsolódó, például egy bankkártyához járó biztosításra hagyatkozik. Tudnunk kell, hogy a bankkártyákhoz kapcsolt utasbiztosítások gyakran nem nyújtanak elegendően magas kártérítési fedezet. Egy külföldi kórházi kezeléssel sajnos könnyen átléphetjük az általuk biztosított limitet. Sok esetben az európai egészségbiztosítási kártya (EKK) sem nyújt megfelelő segítséget, hiszen a tengerparton nem biztos, hogy sürgős ellátást biztosító állami egészségügyi intézményt találunk, ahol a kezelés költségét EKK kártyával – némi önrész megfizetése mellett – fedezhetjük” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója a kutatás kapcsán.

A szakember ezért azt javasolja, ne spóroljunk az utasbiztosításra szánt összegen. A szerződést már online, pár perc alatt is meg lehet kötni, akár a határ átlépése előtt közvetlenül, csak arra érdemes figyelni, hogy az utasbiztosítás megkötésekor még Magyarország területén belül legyen az utazó. Egy horvátországi nyaralásra már napi 4-500 forintért is köthetünk megfelelő biztosítást.

A felmérés

A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18 évesnél idősebb magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-16 11:00:49
A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS