Tíz év alatt eltűnt a magyar bankfiókok több mint fele

2023. 12. 06., 13:10

2023-ban kilenc hónap alatt 65 bankfiókot zártak be, már csupán 1445 egység van az országban. Tíz éve még bőven 3 ezer fölött volt a fiókok száma. A dolgozók számát azonban nem csökkentik a pénzintézetek, mert az online bankolás ad más munkát – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Szeptember végére mindössze 1445 bankfiók maradt az országban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy 65 egységre került lakat az év eleje óta. Aligha lehet meglepő, hogy így történt, hiszen májusban létrejött a MBH Bank, amelybe a tavaly összeolvadt MKB Bank és Budapest Bank mellé bekerült a Takarékbank is. A három hitelintézet egymáshoz közeli fiókjainak mindegyikét pedig nem célszerű megtartania az MBH-nak. A „bankok boltjainak” megszűnése azonban ettől függetlenül is megállíthatatlan folyamatnak látszik.

A fiókbezárások már több mint egy évtizede zajlanak folyamatosan Magyarországon. 2013-ban a jegybank adatai szerint még 3100-nál is több egység üzemelt, ebből több mint 1700-at zártak be mostanra. Tavaly 322 fiókra került lakat, és bár az idén lassult a bezárások üteme, az már nem valószínű, hogy valaha is újra nőni fog a fiókszám.

A Világbank adatai szerint egyébként Magyarország 2021-ben legalábbis még nem állt nagyon rosszul az 100 ezer felnőtt lakosra jutó bankfiók számban, akkor 22,4 egységet számolt a szervezet. Ez jóval több, mint az osztrákoknál, ahol alig 12 fiók jutott százezer felnőttre, és a sokszorosa a hollandiainak, ahol 5,45 fiók esik 100 ezer felnőtt lakosra. A bankfiókokkal legjobban ellátott európai ország Bulgária: 60-nál is több egység jut 100 ezer lakosra.

Ahogy az a számokból látszik, a bankfiókokkal való ellátottság már nem függ össze egy ország bankrendszerének fejlettségével. A Bank360.hu szerint sokkal inkább fordított folyamatról van szó: az online bankolás elterjedése szinte automatikusan elvezet a fiókhálózat csökkenéséhez, hiszen az ügyfeleknek egyszerűen nincs miért bankba járni, vagy csak nagyon ritkán kell ezt megtenniük, mert már szinte mindent el tudnak intézni az interneten. A mindennapi utalások és számlakezelés mellett a kölcsönfelvétellel kapcsolatos tájékozódás és ügyintézés is egyre inkább megoldható a neten keresztül például hitelkalkulátorok és videóbank használatával.

Bár a fiókok több mint felét bezárták tíz év alatt a magyar bankok, a dolgozói létszámon ez nem hagyott nyomot. A hitelintézetek 2023 szeptemberében átlagosan 39 757 főt alkalmaztak. Tavaly még valamivel 39 ezer fő alatt volt a létszám, vagyis az idén a fiókbezárások dacára több lett a bankár.

Az álláshirdetések nem fogynak el a bankok honlapjáról, de az új ajánlatok már ritkábban szólnak a fiókban dolgozóknak, sokkal gyakrabban keresnek a hitelintézetek informatikusokat, emellett a fenntarthatósággal, klímaváltozással foglalkozó vagy éppen a banki csalások megelőzésében jártas szakemberekre is egyre nagyobb az igény.

Az ATM-ek száma is stabil maradt. Az MNB januári ATM-ekkel kapcsolatos rendeletét is igyekeznek betartani a bankok, az idén ismét nőtt a pénzkiadó automaták száma. Összesen 4825 ATM volt az országban június végén, ebből kevesebb mint 900 a vármegyeszékhelyeken, ahol egyébként a terminálok száma folyamatosan csökken.

Az MNB szerint hazánkban az egy főre jutó ATM-ek darabszáma messze elmarad a hozzánk hasonló méretű nyugat- és közép-európai országokétól, miközben az egy ATM-re jutó készpénzforgalom értéke a legmagasabb Magyarországon az európai országokkal való összevetésben, és ez az érték folyamatosan növekszik.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS