Mi történik, ha csődbe megy a bankunk?

2023. 02. 25., 10:25

Azt a jelenséget, amikor egy hitelintézet csődöt jelent, inkább kisebb méretű bankok esetén tapasztalhattuk, de a Sberbank esete bebizonyította, hogy a kudarc bizony hatalmas pénzintézetek esetén is bekövetkezhet. A Creditline.hu szakértői összegyűjtöttek néhány fontos információt arról, hogy mire számíthat az ügyfél, akinek a bankja csődbe megy.

Mikor beszélhetünk csődhelyzetben lévő bankról?

A hitelintézetek kiemelten fontos szerepet töltenek be a pénzpiacon, így a gazdaságban is, hiszen olyan fontos feladatokat látnak el, mint a hitelnyújtás, betétgyűjtés vagy a fizetésforgalom biztosítása. Ezeken felül azonban van még egy fontos oka annak, hogy a csődhelyzetben lévő banknak kiemelt figyelmet szentelnek: a pénzügyi rendszer nagyon szorosan integrált, így egy pénzintézet problémái gyorsan továbbgyűrűzhetnek és akár a teljes bankrendszert is válságba sodorhatják.

Az első és legfontosabb kérdés, amelyet tisztázni kell, hogy mi alapján minősítenek egy hitelintézetet csődhelyzetben lévőnek. A leggyakoribb ok, amiért csőd közeli vagy csődhelyzetbe kerülhet egy pénzintézet, ha a kötelezettségei meghaladják az eszközeinek értékét, vagy az esedékes tartozásait nem képes kiegyenlíteni. Előfordulhat az is, hogy a bank rendkívüli állami támogatásra szorul, vagy a felügyeleti engedély követelményeit nem teljesíti. Ha az említett rendkívüli események közül legalább egy teljesül, vagy ez feltételezhető, akkor a bankot csőd közelinek vagy csődbe kerültnek minősítik.

Mi történik a megtakarításokkal bankcsőd esetén?

Amennyiben egy hazánkban lévő bank jelent csődöt, úgy a károsultak kártalanításáról az Országos Betétbiztosítási Alap gondoskodik. A szerv egy európai uniós előírás szerint működik, amelynek alapján a betétbiztosítónak a pénzintézeteknél tartott teljes pénzösszeg legalább 0,8 százalékával kell rendelkeznie, így ez az összeg elegendő alapot biztosít arra, hogy kisebb bankok csődje esetén kártalanítani tudják a bankok ügyfeleit. A betétbiztosító 100 ezer eurónak megfelelő forint összegig kártalanítja az ügyfeleket, az átváltás alapja pedig a csőd napján érvényes MNB középárfolyam. Amennyiben több pénzintézetnél is rendelkezünk megtakarítással, úgy 100 ezer euróig minden egyes bank ügyfeleként kártalanítást kapunk.

Mi történik a csődöt jelentett bank által folyósított hitelekkel?

A fennálló hitelszerződés továbbra is életben van, a fennmaradó kölcsönt pedig továbbra is törleszteni kell, függetlenül attól, hogy a bank csődbe ment. A csődbe jutott pénzintézet hitelállományát általában egy másik bank veszi át. A legtöbb esetben a hitelezési kondíciók – a futamidő, a kamat vagy a törlesztő részlet – változatlan maradnak, a változás mindössze annyi, hogy ezentúl egy másik bank felé van tartozásunk. Csupán arra kell figyelnünk, hogy a törlesztő részletet az új bankszámlára utaljuk.

Forrás: Creditline.hu

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS