Mi történik, ha csődbe megy a bankunk?

2023. 02. 25., 10:25

Azt a jelenséget, amikor egy hitelintézet csődöt jelent, inkább kisebb méretű bankok esetén tapasztalhattuk, de a Sberbank esete bebizonyította, hogy a kudarc bizony hatalmas pénzintézetek esetén is bekövetkezhet. A Creditline.hu szakértői összegyűjtöttek néhány fontos információt arról, hogy mire számíthat az ügyfél, akinek a bankja csődbe megy.

Mikor beszélhetünk csődhelyzetben lévő bankról?

A hitelintézetek kiemelten fontos szerepet töltenek be a pénzpiacon, így a gazdaságban is, hiszen olyan fontos feladatokat látnak el, mint a hitelnyújtás, betétgyűjtés vagy a fizetésforgalom biztosítása. Ezeken felül azonban van még egy fontos oka annak, hogy a csődhelyzetben lévő banknak kiemelt figyelmet szentelnek: a pénzügyi rendszer nagyon szorosan integrált, így egy pénzintézet problémái gyorsan továbbgyűrűzhetnek és akár a teljes bankrendszert is válságba sodorhatják.

Az első és legfontosabb kérdés, amelyet tisztázni kell, hogy mi alapján minősítenek egy hitelintézetet csődhelyzetben lévőnek. A leggyakoribb ok, amiért csőd közeli vagy csődhelyzetbe kerülhet egy pénzintézet, ha a kötelezettségei meghaladják az eszközeinek értékét, vagy az esedékes tartozásait nem képes kiegyenlíteni. Előfordulhat az is, hogy a bank rendkívüli állami támogatásra szorul, vagy a felügyeleti engedély követelményeit nem teljesíti. Ha az említett rendkívüli események közül legalább egy teljesül, vagy ez feltételezhető, akkor a bankot csőd közelinek vagy csődbe kerültnek minősítik.

Mi történik a megtakarításokkal bankcsőd esetén?

Amennyiben egy hazánkban lévő bank jelent csődöt, úgy a károsultak kártalanításáról az Országos Betétbiztosítási Alap gondoskodik. A szerv egy európai uniós előírás szerint működik, amelynek alapján a betétbiztosítónak a pénzintézeteknél tartott teljes pénzösszeg legalább 0,8 százalékával kell rendelkeznie, így ez az összeg elegendő alapot biztosít arra, hogy kisebb bankok csődje esetén kártalanítani tudják a bankok ügyfeleit. A betétbiztosító 100 ezer eurónak megfelelő forint összegig kártalanítja az ügyfeleket, az átváltás alapja pedig a csőd napján érvényes MNB középárfolyam. Amennyiben több pénzintézetnél is rendelkezünk megtakarítással, úgy 100 ezer euróig minden egyes bank ügyfeleként kártalanítást kapunk.

Mi történik a csődöt jelentett bank által folyósított hitelekkel?

A fennálló hitelszerződés továbbra is életben van, a fennmaradó kölcsönt pedig továbbra is törleszteni kell, függetlenül attól, hogy a bank csődbe ment. A csődbe jutott pénzintézet hitelállományát általában egy másik bank veszi át. A legtöbb esetben a hitelezési kondíciók – a futamidő, a kamat vagy a törlesztő részlet – változatlan maradnak, a változás mindössze annyi, hogy ezentúl egy másik bank felé van tartozásunk. Csupán arra kell figyelnünk, hogy a törlesztő részletet az új bankszámlára utaljuk.

Forrás: Creditline.hu

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS