A klímaváltozás elleni harc és a fenntartható gazdaság kialakítása kötelező feladat ma már mindenhol, a nagyvállalatoknak, így a bankcsoportoknak a finanszírozási oldalon is ehhez megfelelő működést kell kialakítaniuk. A KBC Csoport és magyarországi leányvállalata konkrét ágazatokat jelölt meg, hogy hol és hogyan kell klímabarátabbá tenni például az ingatlanszektort, a közlekedést vagy éppen az agráriumot és az élelmiszer-termelést.
A KBC a 2021-es fenntarthatósági jelentésében először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról. Előbbit 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015 óta, és a cél, hogy 2030-ra elérje a 80 százalékos csökkenést. Emellett a bankcsoport 2021-től nettó klímasemlegesen működik, azaz a csökkentések után fennmaradt kibocsátásait semlegesíti is.
„Ma már minden vállalatnak szinte kötelező a klímaváltozás elleni harcban részt vállalnia, fenntarthatósági stratégiát készítenie és ennek érdekében megtenni a különböző lépéseket. Sokszor azonban csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot, hogy egy-egy cég mindent megtesz a klímavédelem és a fenntartható gazdaság kialakítása érdekében. Fontos, hogy konkrét intézkedéseket is bemutassanak a vállalatok. Ezzel összhangban készült el a KBC-s fenntarthatósági jelentés, amely nyolc kiemelkedő gazdasági ágazatot nevesít, ahol szükség van intézkedésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés és kereskedelmi ingatlanok miatt kulcsfontosságú ingatlanfinanszírozás. Továbbá az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatóságért felelős vezetője.
A szakember beszédes számokat idézve közölte, a bankcsoportok finanszírozási szempontból megkerülhetetlen szerepet játszanak a fenntarthatósági átmenetben. Ezt a következő példával illusztrálta: „Az uniós épületállomány rengeteget fogyaszt. A teljes uniós energiafelhasználás 40 százalékáért felel, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás esetében egyharmados a részesedésük.“
Ezen az energiafalánkságon kell változtatni. Az egyik irány, hogy olyan jelzáloghitel-konstrukciókat kell bevezetni a piacra, amelyek az energiatakarékos vagy közel nulla kibocsátású épületek építését részesítik előnyben, illetve arra ösztönzik az embereket, hogy a meglévő ingatlanaikat felújítsák” - emelte ki Suba Levente. Felértékelődik az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványának a szerepe, amely gyorsan elárulja a tulajdonosának, hogy mennyit fogyaszt a háza. Rengeteg hasznos adatot tartalmaz, például a jövőbeni környezetterhelésről, szén-dioxid-kibocsátásról, energiafelhasználásáról, és még arról is, hogy milyen felújítás lehet szükséges az adott ingatlanon.
Szintén kiemelt szektor a közlekedés és az autóipar a fenntarthatósági szempontok miatt. A KBC Csoport célja, hogy ösztönözze a közlekedési portfóliójához kötődő kibocsátás csökkentését, első körben a lízingelt autóflotta esetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankcsoport által finanszírozott járművek 1 kilométerre vetített szén-dioxid-kibocsátását 2022-től évre évre csökkenteni fogja. A kiemelt figyelem itt azon lesz, hogy a finanszírozott flottában minél nagyobb számban jelenjenek meg az elektromos hajtással (is) rendelkező járművek.
Ezek szintén fontos célok, tekintettel arra, hogy 2020-ban az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett személyautók 108,2 gramm szén-dioxidot bocsátottak ki kilométerenként. A KBC Csoport ezen a téren már megtette az első lépéseket, ugyanis dinamikusan növekszik portfóliójában az elektromos meghajtással (is) rendelkező járművek aránya.
Suba Levente kiemelte: „A KBC Csoport a finanszírozási oldalon főként az ingatlan és a járműfinanszírozás területén, illetve a megújuló energia finanszírozással járul hozzá már a közeljövőben is a klímaváltozás elleni harchoz, de kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy ügyfeleinek olyan befektetési lehetőségeket is tudjon ajánlani, ahol a befektetett pénz fenntarthatósági célokat is szolgál.”
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.