Az MNB szakértői összegyűjtötték, milyen zöld programokat, kezdeményezéseket indítottak el, milyen tanulmányokat készítettek Európa központi bankjai.
Az olasz jegybank, a Banca d’Italia 2021-ben több klímaváltozással és zöldkötvénypiaccal foglalkozó tanulmányt publikált.
A „Central Banks, Climate Risks and Sustainable Finance” címmel megjelent kiadvány elsődlegesen jegybanki nézőpontból vizsgálja az éghajlatváltozáshoz kötődő kockázatokat és annak gazdasági következményeit. A Banca d’Italia kiemelt figyelmet fordít a zöldkötvénypiacra, ennek keretében két átfogó elemzést tett közzé „Green Bonds: the Sovereign Issuers’ Perspective” és „Everything you always wanted to know about green bond (but were afraid to ask)” elnevezéssel. Míg előbbi tanulmány alapvetően a zöldkötvénypiac fejlődését és szuverén kötvénykibocsátói szempontból a zöldkötvények előnyeit és hátrányait tekinti át, addig utóbbi az ESG-kötvénypiac globális kínálatát helyezi középpontba.
2021 májusában az olasz G20-elnökség alkalmából a Banca d’Italia és a BIS Innovation Hub zöld és innovatív technológiai kihívások megoldását célzó versenyt hirdetett, amelyre több, mint 25 országból érkezett összesen 99 innovatív megoldási ötlet. A jegybankok közötti zöld együttműködést erősítve a Banca d’Italia és a Bank of England (BoE) közös kutatási konferenciát tartott, amelynek legfőbb célja a döntéshozók közötti viták ösztönzése volt a klímaváltozás makropénzügyi hatásaival és a zéró kibocsátásra való átállással kapcsolatosan.
A Banco de España 2021-ben csatlakozott a BIS második, jegybankok számára fenntartott euróban denominált zöldkötvény befektetési alapjához. Emellett a spanyol jegybank elfogadta az Eurorendszer (the Eurosystem) által kidolgozott közös elveket a fenntartható befektetésekre, amelyek segítik az euróövezet tagállamait a karbonsemleges gazdaságra való átállást illetően.
A Banco de Portugal 2021-ben bejelentette, hogy csatlakozik a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által létrehozott, jegybankok számára fenntartott, euróban denominált zöldkötvény befektetési alaphoz. A portugál jegybank korábban már részt vett a BIS amerikai dollárban denominált befektetési alapjában, az újabb lépéssel pedig tovább erősíti klímavédelmi elköteleződését. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Banco de Portugal közös virtuális konferenciát is tartot2021. március 15-én, amelynek keretében a résztvevők kiemelték, hogy a zöld és digitális beruházás jelenti az egyik legfőbb megoldást a koronavírus okozta válságból való kilábalásra.25
A Bank of England napirendjén 2021-ben is kiemelt figyelmet kapott a pénzügyi rendszer zöldítése, ennek eredményeképpen 2021 nyarán mérföldkőhöz érkezett a jegybank: klímakockázatokkal kapcsolatos stressztesztet jelentett be.
A „2021 Biennial Exploratory Scenario: Financial Risks from Climate Change” nevű dokumentum szerint a stresszteszt célja az Egyesült Királyság teljes pénzügyi rendszerének fizikai és átmeneti kockázatokkal szembeni ellenálló-képességének vizsgálata, három szcenáriót alapul véve. A BoE első ízben teszteli mind a bankokat, mind pedig a biztosítókat, ehhez egy kézikönyvet is publikált honlapján a résztvevő intézmények számára. Az eredményeket 2022 májusában teszi közzé a jegybank.
A 2016-ban bevezetett vállalati kötvényvásárlási keretrendszerének (Corporate Bond Purchase Scheme – CBPS) zöldítését is célként tűzte ki a BoE. 2021 májusában egy munkaanyagot jelentetett meg, amelynek célja a CBPS-en keresztüli szénmentesítés ösztönzőinek és eszközeinek feltérképezése volt, novemberben pedig ennek folyományaként a BoE a CBPS zöldítésével kapcsolatos állásfoglalását is közzétette.
A TCFD-ajánlásoknak megfelelően a BoE 2021 nyarán immár második, klímakockázatokkal kapcsolatos jelentését (climate related financial disclosure) publikálta. A jelentés szerint 2020-ban nagyjából a felével sikerült csökkenteni a jegybank fizikai műveleteivel (épületek áramellátása, bankjegynyomtatás, légi közlekedés) összefüggésbe hozható károsanyag-kibocsátást. Bár ehhez a csökkenéshez a járványhelyzet is hozzájárult, a BoE szerint legnagyobb részben a megújuló energiaforrásból termelt villamosenergiára való áttérésnek köszönhető a csökkenő tendencia. A jegybank célja továbbra is az, hogy a károsanyag-kibocsátást 63%-kal csökkentse 2016 és 2030 között.
2021 októberében a Financial Conduct Authority-vel közösen felállított Climate Financial Risk Forum (CFRF) immár a második kézikönyvét publikálta, amely a pénzügyi szervezetek klímakockázatainak kezelésében nyújt segítséget a szervezeteknek. A kézikönyv főként a kockázatok elemzésére, szcenárióelemzésre, közzétételre, innovációra, az éghajlatváltozással kapcsolatos adatokra és a különféle metrikákra fókuszál.
A Bank of Greece (BoG) 2021-ben létrehozta a Klímaváltozási és Fenntarthatósági Központot (Climate Change and Sustainability Centre), amelynek elsődleges célkitűzése az éghajlatváltozással kapcsolatos jegybanki intézkedések összehangolása és a fenntarthatósági szempontok beépítése a jegybanki működésbe. Ezenkívül, a jegybank különféle szakterületeinek a fenntarthatósággal és a klímaváltozással kapcsolatos ügyeket illetően tanácsokat is ad.
A Banque de France (BdF) elnöke, François Villeroy de Galhau 2021 elején bejelentette, hogy – a felelős befektetési stratégiával összhangban – a francia jegybank 2024 végére teljesen kizárja 22 milliárd euró értékű befektetési portfoliójából azon vállalatokat, amelyek kőszénnel kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Emellett 2021-től kezdve minden olyan vállalatot is kizár befektetési portfoliójából, amely forgalmának több, mint 10%-a kőolajból, palagázból, olajhomokból, valamint ezen fosszilis energiahordozók kitermelése érdekében végzett sarkvidéki és mélytengeri kutatásból származik.
A jegybanki struktúrában is változások álltak be, miután a BoF úgy döntött, hogy létrehoz egy klímaközpontot Climate Change Centre néven, amelynek fő feladata a jegybankon belüli klímaügyek koordinálása és monitorozása. A központ 2021 áprilisában kezdte meg működését, elnöke Nathalie Aufauvre, vezetői pedig Bertille Delaveau és Clément Bourgey.
A tudásmegosztás érdekében a Banque de France 2021-ben három szemináriumot is rendezett, amelyek a klímaváltozás és a klímakockázatok hatásait vizsgálták. 2021 novemberében „Climate Risk measurement of assets eligible as collateral for refinancing operations – focus on Asset Backed Securities”, júliusban „Climate Change in Developing Countries: Global Warming Effects, Transmission Channels and Adaptation Policies”, míg áprilisában „No country is an island: International cooperation and climate change” címmel értekeztek a témában a szakértők.
A Banque centrale du Luxembourg (BCL) 2021-ben fontos – a pénzügyi szektor részére sürgős intézkedéseket előrevetítő – kutatási eredményeket prezentált a luxemburgi pénzügyi intézmények éghajlatváltozásnak való kitettségével kapcsolatban. A jelentés szerint a luxemburgi bankok nem készültek fel a klímaváltozás jelentette kockázatokra, miközben az uniós tagállamok közül Luxemburg az egyik legkitettebb a fizikai kockázatoknak (1980 és 2017 között az ország 718 millió euró értékű veszteséget szenvedett el az éghajlatváltozásnak köszönhetően).
A belga jegybank klíma- és környezeti kockázatokkal foglalkozó hubot hozott létre 2021-ben. Az új, intézményközi szervezeti egység feladata az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos az információk megosztása és az együttműködés fokozása.
A jegybank azt is bejelentette, hogy a saját szénlábnyomának csökkentésén folyamatosan dolgozik, így az energia- és papírfogyasztás csökkentése, valamint a fenntartható hulladékkezelés prioritásként szerepel a jegybank mindennapjaiban.
A Central Bank of Ireland 2021-ben bejelentette, hogy csatlakozik a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által létrehozott, jegybankok számára fenntartott amerikai dollárban denominált zöldkötvény befektetési alaphoz. Az ír jegybank kutatások publikálásával is igyekszik hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A Central Bank of Ireland 2021-ben két fontos elemzést tett közzé az éghajlatváltozással kapcsolatban. Az egyik publikáció „Green Bonds: A Snapshot of Global Issuance and Irish Securities Holdings” címmel az európai zöldkötvénypiacot és az ír zöldkötvény-tulajdonosok összetételét vizsgálja.34 A másik publikáció „Understanding the Future of Insurance: Climate & Emerging Risk” címmel jelent meg, amelynek elsődleges célja volt felmérni az ír biztosítási szektor klímakockázatokra való felkészültségét.
Mindezek mellett az ír jegybank egy klímaváltozással foglalkozó szervezeti egységet (Climate Change Unit) hozott létre a jegybanki szervezeten belül az egyre növekvő klímakihívások kezelésére.
A Croatian National Bank (HNB) 2021 júniusában csatlakozott az NGFS-hez, amellyel a horvát jegybank fontos lépést tett a nemzetközi klímavédelmi együttműködés felé. Emellett a HNB a pénzügyi szektorban folytatott felmérésével rávilágított arra, hogy a horvát bankok, bár tisztában vannak a klímakockázatokkal, alábecsülik az ezen kockázatoknak való kitettségüket, miközben – utóbbival párhuzamosan – túlbecsülik az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságravaló átállásból fakadó lehetőségeket. A jelentésből az is kiderül, hogy a pénzügyi intézmények az üzleti tevékenységük adaptálásához szabályozási útmutatást és támogatást várnak el a jegybanktól, amely jól mutatja a központi bankok nélkülözhetetlen szerepét a pénzügyi szektor felkészítésében a fizikai és átmeneti kockázatokra. A Croatian National Bank és az EBRD (European Bank for Reconstruction and Development) közös, 2021. április 29-én tartott online rendezvénye szintén a pénzügyi rendszer feladatát emelte ki a gazdaság zöldítésében.
A Danmarks Nationalbank a zöldkötvény-piac fejlődése szempontjából rendkívül fontos közleményt adott ki 2022 elején: a dán jegybank 2022. január 19-én kibocsátotta az ország első, tízéves zöld államkötvényeit a „the Kingdom of Denmark’s Green Bond Framework” keretrendszerrel összhangban. A zöldkötvény-kibocsátásból származó bevételekből a kormányzat a megújuló energiatermelésre és a közlekedési szektor zöldítésére fókuszáló kormányzati projekteket finanszírozza.
A dán jegybank a klímaváltozás és a jegybankok szerepéről is publikált egy anyagot 2021 júliusában. A „Climate Change and the role of central banks” című jelentés hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás és a zöld gazdaságra való átmenet kockázatokkal járhat a pénzügyi rendszerre nézve. A jelentés kiemeli, hogy a jegybankok között egyetértés mutatkozik abban a tekintetben, hogy a központi bankoknak figyelemmel kell kísérniük a klímaváltozás árstabilitásra gyakorolt esetleges kockázatait. Abban ugyanakkor még nincs egyetértés, hogy a jegybankoknak mennyiben kell hozzájárulniuk az átmenethez.
A De Nederlandsche Bank (DNB) kiemelt figyelmet fordít mind a klímaváltozáshoz köthető kockázatok azonosítására és kezelésére, mind az energiaátmenet elősegítésére. A holland jegybank márciusban publikálta első jelentését a klímaváltozásból fakadó pénzügyi kockázatokról és lehetőségekről, amely összhangban áll a Financial Stability Board Task Force on Climate-related Financial Disclosures munkacsoport céljával. A jelentés bemutatja azon jegybanki felelősségi körben tehető lépéseket, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok azonosítására és mérséklésére szolgálnak.
Ezek a lépések – összhangban a jegybanki mandátummal – az eszköz- és forráskezelés, a pénzügyi szektor felügyelete, a gazdasági tanácsadás és statisztikák közzététele.
A holland jegybank új klímaváltozási stratégiát (Sustainable Finance Strategy 2021-2025) fogadott el 2021 júliusában, amely meghatározza a jegybank éghajlatváltozással kapcsolatos főbb célkitűzéseit. Ezzel összhangban a jegybank külön szervezeti egységet hozott létre Sustainable Finance Office néven az éghajlatváltozáshoz köthető kockázatok értékelésére és kezelésére, valamint a fenntartható pénzügyi stratégiájának implementálására.
A DNB a tavalyi év során felmérést is végzett a holland pénzügyi intézmények körében, amely alapján megállapította, hogy a legtöbb pénzintézet nem kezeli megfelelően a klímaváltozáshoz köthető kockázatokat, mindössze a bankok 10%-a építi be a fenntarthatóságot az általános kockázatkezelésébe.
Az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája alkalmából számos zöld célokat támogató ígéretet fogalmazott meg a DNB. Ezek között szerepel a fenntartható monetáris politika, fizetési rendszer és jegybanki működés támogatása, a klímakockázatoknak ellenálló pénzügyi rendszer kialakítása és a fenntarthatóságról szóló statisztikák és adatok közzététele.
Az Eesti Pank (Bank of Estonia) 2021 őszén új akciótervet fogadott el, amely cselekvési tervet irányoz elő a fenntartható fejlődéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra. A bank cselekvési tervének irányítására új koordinációs testületet hozott létre, amelyet az észt jegybank alelnöke vezet. Az akcióterv számos területen meghatározza a jegybank előtt álló feladatokat: többek között célként tűzte ki az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges adathiány leküzdését; 2023-tól évente tesz majd közzé TCFD-jelentést a nem monetáris politikai portfólióját illetően, ezenkívül célként tűzték ki a klímaváltozás gazdaságra és pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatos tanácsadást is a kormány számára.
A Latvijas Banka 2021 szeptemberében nemzetközi konferenciát tartott „Sustainable Economy in Times of Change” címmel, amely többek között a jegybankok és a pénzügyi szektor szerepét emelte ki a fenntartható gazdaságra való átállásban. Ezzel összefüggésben a Latvijas Banka 2021 novemberében elfogadta fenntarthatósági stratégiáját (Sustainability Strategy), amelynek célitűzései a fenntartható monetáris politika és pénzügyi rendszer, a fenntartható készpénzforgalom, a fenntartható befektetések és a fenntartható jegybanki működés.
Litvánia jegybankja, a Lietuvos Bankas is több fontos bejelentést tett 2021-ben a klímaváltozás kezelésével összefüggésben. Döntés született többek között arról, hogy a felelős befektetési elveket és a klímaszempontokat figyelembe fogja venni a portfóliókezelésnél, ezenkívül beépíti az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat a felügyeleti eljárásokba.
2021. szeptember 7-én jelentette meg a jegybank a szén-dioxid-kibocsátását taglaló kiadványát CO2 Footprint Report néven, amelyet évente publikál.
Az osztrák jegybank 2021. október 7-én a SUERF – The European Money and Finance Forum-mal közösen online konferenciát szervezett „Climate protection: state of play, division of labor, steps forward” címmel. A rendezvényen a magas szintű szakértők áttekintették a klímavédelem érdekében tett főbb globális és európai lépéseket. A konferencia rávilágított arra, hogy a klímaváltozás hatásainak kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges a különféle politikák közötti szinergia és koordináció megteremtése.
Az OeNB a 2021-es Pénzügyi Stabilitási Jelentésében publikált egy klímastressz-teszttel kapcsolatos tanulmányt, amelynek keretein belül a szén-dioxid árazás osztrák bankrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. Az eredményeik rávilágítottak arra, hogy rendezetlen átmenet esetén jelentős negatív hatások érnék a gazdaság bizonyos ágazatait, ideértve a mezőgazdaságot és a közlekedési szektort, ezekben ugyanis jelentős mértékben emelkedne a nemteljesítési arány.
A Suomen Pankki (Bank of Finland, BoF) is tovább erősítette elköteleződését az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt, hiszen új jegybanki stratégiájának középpontjába a fenntartható fejlődést és a gazdasági stabilitást helyezte. Ezen cél elősegítése érdekében a finn jegybank kiemelten kezeli a felelős befektetési elvek kidolgozását és befektetései során azalábbi három megközelítést alkalmazza: 1) ESG-integráció, 2) normaalapú szűrés (norm-based screening) és 3) tematikus befektetések.
A Sveriges Riksbank éghajlatvédelmi felelősségét hangsúlyozva 2021-től kizárólag olyan vállalati kötvényeket vásárol, amelyek teljesítik a nemzetközi fenntarthatósági szabályokat. Ezzel összefüggésben a Riksbank legújabb klímaváltozási jelentésében ismerteti, hogy miért elengedhetetlen a klímaváltozás figyelembevétele a jegybanki mandátum teljesítésében és a jegybanki stratégia felállítása a klímakockázatok kezelésére, valamint nemzetközi klímavédelmi perspektívából áttekinti a svéd pénzügyi rendszer működését is.
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.