Befagyasztották a bankok a hitelkamatokat 2023-ra

2023. 01. 04., 17:17

Több mint egy évet kell visszalapozni a naptárban, hogy olyat lássunk, amit 2023 január elején: egyetlen nagybank sem hajtott végre számottevő általános kamatemelést sem a személyi kölcsöneinél, sem a lakáshiteleinél. A 2022-t jellemző folyamatos hiteldrágulás megállt, vissza azonban még nem fordultak a kamatok, csökkenésre csak néhány példa van – írja a Bank360.hu.

A jegybanki alapkamat szeptember vége óta változatlan, jelenleg is 13 százalékon áll, a piac számára a valódi irányadó kamatot jelentő egynapos betéti kamat pedig október közepe óta 18 százalék. Utóbbi bevezetése után a bankközi kamatok tovább emelkedtek, és a tetőpontjukat október végén, november elején érték el. Ezt mindössze egy néhány hétig tartó csökkenő tendencia követte, ami után ismét emelkedni kezdtek a banki hitelkamatokat befolyásoló mutatók.

A 12 havi BUBOR jelenleg 15,25 százalékon áll, a lakáshitelekre ható 20 éves BIRS pedig ugyan november végén már 8 százalék alá is benézett, január elején azonban ismét meghaladta a 9,4 százalékot. A csökkenés tehát nem tudott tartóssá válni, és ezt a még továbbra is felfelé ívelő infláció sem segíti.

A hitelek folyamatos drágulása őszre a mélybe lökte a keresletet: a lakosság évek óta nem volt annyira óvatos a hiteligényléssel, mint az elmúlt negyedévben. Tavaly novemberre tízéves csúcsra értek a lakáshitelkamatok, a felvett lakáskölcsönök volumene pedig ötéves mélypontra esett vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.

A sorozatos emelések után csak decemberben jött az enyhülés

2022 a kamatemelések éve volt, egészen november közepéig minden hónapban legalább egyszer, de inkább kétszer is jelentős növeléseket tettek közzé a bankok. Ha csak az alapkamat és az irányadó kamat csúcsát hozó októberig tekintünk vissza, akkor is azt látjuk, hogy ebben a hónapban szinte minden bank emelt a jelzáloghitelek kamatain, sőt több nagybank is volt, ahol egy hónapon belül kétszer is hozzányúltak a hitelek árához. Akkor az OTP és a K&H a hónap elején és közepén is közölt kamatemelést. Rajtuk kívül növelte még a jelzáloghitelek kamatait a Raiffeisen, a CIB, illetve a közelgő összeolvadásuk miatt már hónapok óta összehangolt lépő Takarékbank és MKB is.

Novemberben sem tört meg az emelések lendülete, igaz, az OTP ugyan már nem lépett, de szinte mindenki más igen. A fentiek mellett az Erste egy hó eleji emelés után végül lefelé is korrigált, illetve már a Raiffeisennél is történt egyes kölcsöntípusoknál kamatcsökkentés, az UniCredit viszont még behozta a lemaradását. Decemberben elején a Raiffeisen zárta az emelési sort, azóta azonban szinte befagytak a kamatok a jelzáloghiteleknél. A kis hitelintézetek közé tartozó MagNet Bank elsőként már jelentős, a teljes termékpalettát érintő kamatcsökkentést hajtott végre.

A személyi hitelek kamatváltozásai is lassulnak

A személyi kölcsönöknél is nagy volt a mozgás ősszel. Októberben jelentősen emelt a K&H, a CIB, az Erste, az UniCredit, az OTP, valamint az MKB és a Takarékbank is. Utóbbi háromnál novemberben nem volt módosítás, a többiek pedig tovább emeltek, kiegészülve a Cofidisszal és a MagNettal. Az év utolsó hónapjában már a személyi kölcsönöknél sem történt nagy változás: egyedüliként a Cetelem emelte a fogyasztóbarát személyi hitelek kamatát, az OTP és az Erste viszont már csökkentett ugyanennél a hiteltípusnál.

Az év eleje sem hozott jelentős kamatcsökkentést

A hitelek drágulása tehát decemberre látszott megállni, és ezt erősítik a 2023 eleji történések is. Januárban eddig mindössze néhány nagybank módosított a feltételein, általános nagyobb kamatemelést közülük már senki sem hajtott végre írja a Bank360.hu.

Az Erste a december után ismét csökkentett egy kicsit a kamatokon, ami a fogyasztóbarát személyi kölcsön mellett érintette a fix 15 éves kamatperiódussal felvehető jelzáloghiteleket is. A csökkenés mértéke 0,16 százalékpont volt. Az OTP szintén kis mértékben, 0,09 százalékponttal mérsékelte a fogyasztóbarát személyi hitel kamatát. Mellettük a K&H Bank módosított még általánosabban: a fogyasztóbarát lakáshitelek kamata 10-20 bázisponttal csökkent, függően a felvett hitelösszegtől, a választott kamatperiódustól, futamidőtől, illetve az igazolt jövedelemtől.

Az általános kamatcsendben az számított egyedül jelentősebb lépésnek 2023 elején, hogy az OTP a végig fix minősített fogyasztóbarát lakáshitelének az értékesítését felfüggesztette. Az OTP október vége óta már csak végig fix kamatú lakáshitelt értékesít csak a nem kamattámogatott konstrukciókból, amelyek közül a többi a mostani lépés után is megmarad.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.