Befagyasztották a bankok a hitelkamatokat 2023-ra

2023. 01. 04., 17:17

Több mint egy évet kell visszalapozni a naptárban, hogy olyat lássunk, amit 2023 január elején: egyetlen nagybank sem hajtott végre számottevő általános kamatemelést sem a személyi kölcsöneinél, sem a lakáshiteleinél. A 2022-t jellemző folyamatos hiteldrágulás megállt, vissza azonban még nem fordultak a kamatok, csökkenésre csak néhány példa van – írja a Bank360.hu.

A jegybanki alapkamat szeptember vége óta változatlan, jelenleg is 13 százalékon áll, a piac számára a valódi irányadó kamatot jelentő egynapos betéti kamat pedig október közepe óta 18 százalék. Utóbbi bevezetése után a bankközi kamatok tovább emelkedtek, és a tetőpontjukat október végén, november elején érték el. Ezt mindössze egy néhány hétig tartó csökkenő tendencia követte, ami után ismét emelkedni kezdtek a banki hitelkamatokat befolyásoló mutatók.

A 12 havi BUBOR jelenleg 15,25 százalékon áll, a lakáshitelekre ható 20 éves BIRS pedig ugyan november végén már 8 százalék alá is benézett, január elején azonban ismét meghaladta a 9,4 százalékot. A csökkenés tehát nem tudott tartóssá válni, és ezt a még továbbra is felfelé ívelő infláció sem segíti.

A hitelek folyamatos drágulása őszre a mélybe lökte a keresletet: a lakosság évek óta nem volt annyira óvatos a hiteligényléssel, mint az elmúlt negyedévben. Tavaly novemberre tízéves csúcsra értek a lakáshitelkamatok, a felvett lakáskölcsönök volumene pedig ötéves mélypontra esett vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.

A sorozatos emelések után csak decemberben jött az enyhülés

2022 a kamatemelések éve volt, egészen november közepéig minden hónapban legalább egyszer, de inkább kétszer is jelentős növeléseket tettek közzé a bankok. Ha csak az alapkamat és az irányadó kamat csúcsát hozó októberig tekintünk vissza, akkor is azt látjuk, hogy ebben a hónapban szinte minden bank emelt a jelzáloghitelek kamatain, sőt több nagybank is volt, ahol egy hónapon belül kétszer is hozzányúltak a hitelek árához. Akkor az OTP és a K&H a hónap elején és közepén is közölt kamatemelést. Rajtuk kívül növelte még a jelzáloghitelek kamatait a Raiffeisen, a CIB, illetve a közelgő összeolvadásuk miatt már hónapok óta összehangolt lépő Takarékbank és MKB is.

Novemberben sem tört meg az emelések lendülete, igaz, az OTP ugyan már nem lépett, de szinte mindenki más igen. A fentiek mellett az Erste egy hó eleji emelés után végül lefelé is korrigált, illetve már a Raiffeisennél is történt egyes kölcsöntípusoknál kamatcsökkentés, az UniCredit viszont még behozta a lemaradását. Decemberben elején a Raiffeisen zárta az emelési sort, azóta azonban szinte befagytak a kamatok a jelzáloghiteleknél. A kis hitelintézetek közé tartozó MagNet Bank elsőként már jelentős, a teljes termékpalettát érintő kamatcsökkentést hajtott végre.

A személyi hitelek kamatváltozásai is lassulnak

A személyi kölcsönöknél is nagy volt a mozgás ősszel. Októberben jelentősen emelt a K&H, a CIB, az Erste, az UniCredit, az OTP, valamint az MKB és a Takarékbank is. Utóbbi háromnál novemberben nem volt módosítás, a többiek pedig tovább emeltek, kiegészülve a Cofidisszal és a MagNettal. Az év utolsó hónapjában már a személyi kölcsönöknél sem történt nagy változás: egyedüliként a Cetelem emelte a fogyasztóbarát személyi hitelek kamatát, az OTP és az Erste viszont már csökkentett ugyanennél a hiteltípusnál.

Az év eleje sem hozott jelentős kamatcsökkentést

A hitelek drágulása tehát decemberre látszott megállni, és ezt erősítik a 2023 eleji történések is. Januárban eddig mindössze néhány nagybank módosított a feltételein, általános nagyobb kamatemelést közülük már senki sem hajtott végre írja a Bank360.hu.

Az Erste a december után ismét csökkentett egy kicsit a kamatokon, ami a fogyasztóbarát személyi kölcsön mellett érintette a fix 15 éves kamatperiódussal felvehető jelzáloghiteleket is. A csökkenés mértéke 0,16 százalékpont volt. Az OTP szintén kis mértékben, 0,09 százalékponttal mérsékelte a fogyasztóbarát személyi hitel kamatát. Mellettük a K&H Bank módosított még általánosabban: a fogyasztóbarát lakáshitelek kamata 10-20 bázisponttal csökkent, függően a felvett hitelösszegtől, a választott kamatperiódustól, futamidőtől, illetve az igazolt jövedelemtől.

Az általános kamatcsendben az számított egyedül jelentősebb lépésnek 2023 elején, hogy az OTP a végig fix minősített fogyasztóbarát lakáshitelének az értékesítését felfüggesztette. Az OTP október vége óta már csak végig fix kamatú lakáshitelt értékesít csak a nem kamattámogatott konstrukciókból, amelyek közül a többi a mostani lépés után is megmarad.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS