Az igazgatóság elnökével egyeztetve manipulálták a „fórumozók” a Kulcs-Soft részvényeket

2022. 08. 22., 08:57

Az MNB összesen 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek – egy internetes gazdasági fórum aktív szereplői – bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft Nyrt. igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésükről, s ez alapján végeztek ügyletkötést. Mindez félrevezető, hamis jelzést adhatott a befektetőknek az adott részvény keresleti-kínálati viszonyairól.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytatott le két magánszeméllyel szemben annak megállapítására, hogy megsértették-e a piaci visszaélésekről szóló rendeletet (MAR). A vizsgálat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Kulcs-Soft Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tranzakciósorozathoz kötődött, amely kapcsán – tiltott piaci manipuláció miatt – idén júliusban a társaság igazgatóságának elnökét és egy magánszemélyt már összesen 60 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a jegybank.

Az MNB mostani vizsgálata nyomán megállapította, hogy a magánszemélyek, akik egy internetes gazdasági fórum aktív szereplői voltak, bizalmasan egyeztettek a kibocsátó igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvényekhez kötődő kereskedési lépéseikről. Ezt követően 2019. november 21-én az előzetesen megbeszélteknek megfelelően vásároltak néhány perces eltéréssel különböző mennyiségeket a kibocsátó vezető tisztségviselője által részünkre nagy volumenben vételre felkínált papírjaiból.

A jogszabályok szerint piaci manipulációra utaló kereskedési gyakorlatnak minősül, ha egymással összejátszó felek (közel) egyidejűleg nagyon hasonló mennyiségre és árra vonatkozóan adnak be vételi és eladási kereskedési megbízásokat („rosszhiszeműen párosított megbízások”). Ezen megbízások ugyanis félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, így sérthették a részvény kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ekként pedig a tőkepiac integritását.

A megállapított jogsértések miatt az MNB mindhárom magánszemély számára megtiltotta a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismételt megsértését, és fejenként 15 millió, 6 millió, illetve 3 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot szabott ki.

A bírságösszegek meghatározása során a jegybank figyelembe vette az adott magánszemélyek vételi ügyleteinek nagyságrendjét, illetve azt, hogy mekkora nyereségük keletkezhetett az adott tranzakció révén. Mindhárom magánszemély esetében az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy valamennyien a jogsértés elismerésének minősíthető nyilatkozatot tettek. Tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt az MNB feljelentést is tesz a történtek nyomán a Fővárosi Főügyészségen. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS