Az Erstéhez kerül a Random Capital

2021. 09. 01., 14:30

Az Erste Befektetési Zrt. tulajdonába kerül a Random Capital Zrt. A tranzakció nyomán az Erste csoportszinten a magyar tőzsde első számú kereskedőjévé válik, miközben olyan know-how birtokába is kerül, melynek segítségével tovább javíthatja szolgáltatásai színvonalát. A Random Capital ügyfelei változatlan díjak és költségek mellett élvezhetik a biztonságos banki háttér előnyeit, szélesebb termékpalettáját és szolgáltatási kínálatát.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezte, hogy az Erste Befektetési Zrt. megvásárolja a Random Capital Zrt.-t. A tranzakció pénzügyi és technikai zárására heteken belül sor kerül. A Random Capitallal közel 22 ezer értékpapírszámla és mintegy 70 milliárd forint megtakarítás érkezik az Erste kötelékébe, melynek Pénz-, Tőkepiacok és Vagyonkezelés divíziója több mint 262 ezer értékpapírszámlán 2900 milliárd forintot meghaladó értékű vagyont kezel.

A tranzakcióval várhatóan a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb forgalmú befektetési szolgáltatója jön létre, míg az online forgalmat tekintve az egyik legnagyobb hazai szolgáltatóvá válik az Erste a Random Capitallal kiegészülve. A Random Capital forgalma a BÉT-en az idei első hét hónapban összesen meghaladta a 188 milliárd forintot, míg az Erste forgalma elérte a 959 milliárd forintot.

A Random Capital részesedése január és július között a BÉT forgalmából 5,7 százalék volt, az Erste részesedése ebben az időszakban az azonnali piacon 23,9 százalék, a származékos szekcióban 5,2 százalék.

„Nem csak piaci részesedést és ügyfeleket, hanem tudást és módszereket vásárolunk” – mondta az ügylet kapcsán Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója. Kiemelte: a Random Capital a társaság tizedik akvizíciója, ám míg korábban önmagukhoz hasonló brókercégeket illetve ezek állományát szerezték meg, addig most egy azonos piacon tevékenykedő, de teljesen más működési alapelveken nyugvó vállalkozás tulajdonrészét veszik át.

„A korábbi felvásárlásokból is sokat tanult az Erste, a csapat értékes kollégákkal, míg a know-how új elemekkel bővült, most azonban a lényeg a digitális kompetenciák erősítése. Az innovatív megoldásokat alkalmazó brókercégtől tanulva, velük együtt egy minden eddiginél jobb online értékpapírkereskedő-rendszert szeretnénk kialakítani" – hangsúlyozta Cselovszki Róbert.

A Random Capital ügyfelei számára a díjak és költségek nem változnak, továbbra is a megszokott módon és feltételek mellett használhatják a brókercég kereskedési rendszerét, ugyanakkor mostantól élvezhetik annak előnyeit is, hogy a társaság tulajdonosa egy nagy kereskedelmi bankcsoport.

„A Random Capital mostanra elérte korlátait, a további hatékony növekedéshez, az ügyfélkör bővítéséhez, a termékkínálat színesítéséhez stabil, tőkeerős háttérre van szükség" – fogalmazott Virág Ferenc, a Random Capital alapító-tulajdonosa. A több mint egy évtizede alapított online brókercég növekedése nem tudta eredményesen lekövetni az állomány felgyorsult növekedését, így a szolgáltatási területek (például finanszírozás, termékbevezetés, instrumentum ellátottság) fejlődése érdekében szükség volt a szakmai befektető bevonására. „Be kellett látnunk, hogy az ügyfelek és a piac érdekében szükség van arra, hogy a Randomot engedjük szabadon növekedni, hogy kiteljesedjen és nagyobb sebességű innovációra legyen képes” – emelte ki Virág Ferenc, aki szerint a biztonságos banki háttér a cég iránti bizalom, és így az ügyfélkör növekedését is magával hozhatja.

Az Erstének köszönhetően az ügyfelek új lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz férnek hozzá, a rendszeres havi megtakarítástól a befektetési alapok széles köréig bővíthetik megtakarítási lehetőségeiket, használhatják kiterjedt fiókhálózatát, tanácsadói és szakértői csapatát, élvezhetik azokat az előnyöket, amit egy nagy kereskedelmi bank jelent.

„A Random Capital innovatív szervezete az Erste felépítményével és hátterével kiegészülve egy még erősebb fejlődést hoz magával, melynek eredményeként az egyik legerősebb ügyfélkiszolgáló és termékelosztó rendszer alakulhat ki Magyarországon" – tette hozzá.

(Az Erste fotóján Cselovszki Róbert és Virág Ferenc)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS