Vissza nem térítendő támogatások: min változtat a közbeszerzési értékhatár emelkedése?

2019. 01. 21., 17:45

A vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzési értékhatár korábban azoknál az eszköz, szolgáltatás beszerzéseknél mentesítette a pályázókat, ahol a kapott támogatás 40 millió forint vagy kevesebb volt. Idéntől az eszköz és szolgáltatás beszerzéseknél 68 millió forintra emelkedett a támogatási összeg, ami felett kötelező a közbeszerzés lefolytatása – hívja fel a figyelmet Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója.

A pályázati értékek változtatása mögött a közbeszerzési értékhatárokhoz való harmonizáció áll. A közbeszerzési törvényben az eszköz és szolgáltatásvásárlás értékhatára 68 655 860 forint, ehhez az értékhez igazították a vissza nem térítendő támogatással érintett kkv-k és nagyvállalkozások projektjeit. A módosítások mögött valószínűleg a Kbt-ben meghatározott alapelvi okok, azaz, nevesítve a mikro-, kis- és középvállalkozások megsegítése állhat. A támogatási összegek rugalmasabb és gyorsabb felhasználásának gazdaság-élénkítő hatásaira is figyelemmel.

Az értékhatár változása minimális hatással lesz a pályázó vállalkozásokra, főleg amiatt, hogy 2018 év végén a legtöbb programban már eredményt hirdettek. Nem várható tömeges, olyan, ezreket megmozgató pályázat, ami elérné akár a korábbi közbeszerzési értékhatárt.

Akire azonban hatással lehet a változás, azok a pályázók, akik 2018 júniustól nyertek támogatást, hiszen az előkészületi munkák valószínűleg nem jutottak még el a közbeszerzési eljárás megindításáig.

  • Az elmúlt félévben a GINOP programban – ez az a támogatási program, ahol a legtöbb kkv pályázik – 4500 nyertes pályázatot hirdettek, ezek közül a becslések szerint mintegy 130 vállalkozásra van pozitív hatással az értékhatár változása, azaz a nyertesek 3 százalékára.
  • A hivatalos pályázati oldal adatai alapján a GINOP programban eddig 2525 milliárd forint támogatást hirdettek ki, miközben a teljes pályázati program során tervezett összes GINOP támogatás 2586 milliárd forint, lényegében a teljes támogatást kiosztották. Eszerint nem várható olyan új pályázati hullám, amire a változások hatást gyakorolhatnának.
  • A GINOP-on belül kb. 2800 olyan pályázati nyertes van, aki 68 millió forintnál több támogatást nyertek, tehát ők továbbra is a törvény értékhatára alatt állnak. 1700 olyan nyertes van, akik 40-68 millió forint között nyertek támogatást, de ezek több mint 90 százaléka 2018 június előtti nyertes, akik már nem élvezhetik az új értékhatárt. Kb. 2100 olyan pályázó, akik 25-40 millió forint közötti támogatást nyertek. Azon nyertesek száma, akik 25 millió forintnál kevesebb támogatást kaptak, összesen kb. 11 ezer pályázó.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS