Varga Mihály: 55 milliárd forint jutott a kisvállalkozásokhoz a munkahely-teremtési programban

2019. 11. 12., 16:52

A kisvállalkozások támogatása érdekében indított munkahely-teremtési program 2011-es indulása óta 55 milliárd forint támogatást kaptak a kisvállalkozások – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában.

A támogatással 28 ezer új munkahely jött létre, és közel 4700 kisvállalkozás kapott támogatást.

Most a kisvállalkozások támogatása érdekében megindított munkahely-teremtési programok újabb köre zárult le, ebben mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forintos munkahely-teremtési támogatást kapott.

Varga Mihály elmondta: az unió legalacsonyabb társasági adója van Magyarországon, és a szociális hozzájárulás is csökkent, 17,5 százalékra, ami jelentős támogatás a cégeknek.

360 ezer kisadózó vállalkozás van, 41 ezer kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett vállalkozás.  Jövő január elsejétől a kiva mértéke tovább csökken, 12 százalékra. Az adófeltöltés rendszere megszűnt, ez is jelentős segítség a vállalkozásoknak, ahogy az is, hogy a reklámadó megszűnt, a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsa pedig 5 százalékra csökken.

Arról is beszélt, a Hitelgarancia Zrt.-nél lévő garanciaalapok feltőkésítésével a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel tudnak majd hitelhez jutni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS