Vállalati e-autó program: a keret kétharmadánál tartanak az igénylések

2024. 12. 07., 23:07

A beérkezett igénylések összege meghaladta a 20 milliárd forintot a hazai cégek flottáinak zöldítését ösztönző kiírásban – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

A több mint 4300 jelentkező közül mintegy 3400 gazdasági társaság megítélt támogatással és megkötött szerződéssel rendelkezik. A 30 milliárdos teljes forrásmennyiség több mint fele ezzel már gazdára talált. A nyertesek nagyjából harmadának mostanra ki is fizettek összesen 4,7 milliárd forintot – olvasható a tárca Facbook-oldalán közzétett bejegyzésben.

A tárca legutóbb november 27-én adott helyzetjelentést, amely szerint addig 4200 cég igényelt forrást összesen 5005 tisztán elektromos hajtású személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez, a beérkezett kérelmek pedig együtt a 30 milliárd forintos teljes keretösszeg „közel kétharmadát” fedték le.

A programban tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz vásárlásához kérhetnek járművenként 2,8–4 millió forint állami hozzájárulást a hazai vállalatok. A lehívható összeg a járműkategóriához és az akkumulátor teljesítményéhez, a támogatható darabszám pedig a foglalkoztatotti létszámhoz igazodik. Egy cégre összesen akár 64 millió forint pályázati forrás juthat.

Az érdeklődést a minisztérium tájékoztatása szerint élénkítette a részvételi feltételek október végi könnyítése, amely szerint a 2022-ben alapított gazdasági társaságok is indulhatnak, bevételi elvárás nélkül és akkor is, ha kérelmüket korábban valamiért visszavonták. A jelentkezők és az igényelt járművek száma, a kért támogatási összeg a módosítás óta a megelőző azonos időszakhoz képest egyaránt másfélszeresére nőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS