Uniós pályázati támogatással bővítette gyártókapacitását a szekszárdi Metmark Kft.

Uniós pályázati támogatással bővítette gyártókapacitását a szekszárdi Metmark Kft.
2024. 03. 07., 18:10

Csaknem 300 millió forintos beruházással bővítette gyártókapacitását a fémáru-kereskedelemmel és -gyártással foglalkozó, szekszárdi Metmark Kft.

A tavaly év végén zárult fejlesztéshez a Gazdasági és Innovációs Operatív Program Plusz 206 millió forintos támogatását használták fel. A projekt részeként bővítették és korszerűsítették a cég szekszárdi raktárát. Az új, 508 négyzetméteresre növelt ingatlanba költözött a vállalat központi irodája is. Az épületet 35 kilowatt teljesítményű hőszivattyús fűtéssel, valamint  25 kilowattos napelemrendszerrel szerelték fel. A fejlesztési forrásból többek között hidraulika élhajlítót, lézer- és plazmavágót, hidraulikus táblalemezollót, kosaras emelőt, targoncát szereztek be. A berendezésekkel komplex gyártási folyamatot tudnak végezni, és a kft. portfóliója kiegészíthető saját fejlesztésű termékekkel.

Kerekes Csaba ügyvezető igazgató elmondta: a projekttel elsősorban a cég versenyképességét szeretnék növelni, becslése szerint a fejlesztés az árbevétel tíz százalékos növekedését eredményezheti.

A 2002-ben alapított, többek között expandált és perforált lemezeket forgalmazó kft. referenciái között több stadion és bevásárlóközpont burkolata szerepel. A 29 dolgozót foglalkoztató cég 2022-ben 1,41 milliárd forint nettó árbevétel mellett 61 millió forint adózott eredményt ért el, az ügyvezető tájékoztatása szerint a 2023-as árbevétel hasonló nagyságú eredmény mellett 1,3 és 1,4 milliárd forint között várható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS