Tízmilliárd forintos méh állatjóléti pályázat nyílik

Tízmilliárd forintos méh állatjóléti pályázat nyílik
2022. 03. 29., 16:49

Méh állatjóléti pályázatot hirdet a kormány a méhészeti ágazat hatékonyságának növelése, az állatjóléti feltételek javítása és ezen keresztül a méh- egészségi problémák megelőzése érdekében, 10 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be az agrárminiszter Gödöllőn.

Nagy István a megújult Méhészettörténeti kiállítóhely átadó ünnepségén elmondta, hogy az új pályázat a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését célozza meg és támogatást nyújt a méhek jólétét szolgáló feltételek biztosításához. Hozzátette, hogy a támogatást várhatóan 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal hirdetik meg még idén az első fél évben. A támogatás mértéke a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása esetén, 15 eurónak megfelelő forint méhcsaládonként, évente. A magyar méhészet és a haszonállat-génmegőrzés a világ élvonalába tartozik, és a kormány célja, hogy Magyarország a világ egyik fontos méhészeti és génmegőrzési tudásközpontjává váljon.

Nagy István beszélt arról is, hogy a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ méhészeti és méhbiológiai osztálya egyedülálló szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal rendelkező osztály az elmúlt 120 évben a méhésztársadalommal együttműködve segítette az ágazat fejlődését a hozzá tartozó méhészeti parkkal, az országban egyedülálló méhészeti könyvtárával, valamint a most megújult méhészettörténeti kiállítóhelyével.

AM Sajtóiroda, fotó: Pelsőczy csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS