Szabálytalansági eljárás: a legfontosabb tudnivalók

A szabálytalansági eljárások számának növekedése

A növekvő forrásokkal és szaporodó pályázati lehetőségekkel együtt bevezetett szigorúbb ellenőrzési stratégiából egyértelműen következik, hogy a szabálytalansági eljárások számában is növekedés várható, így a pályázóknak különös figyelmet érdemes fordítaniuk a jogszerű eljárásra, a kötelező vállalások hiánytalan megvalósítására, a pénzügyi elszámolások pontos elkészítésére és benyújtására és mindezek átlátható dokumentálására.

A megelőzés fontossága

Mivel a szabálytalansági eljárások során feltárt jogsértések jellemzően a múltban megvalósult cselekmények, hibák, hiányosságok, így az eljárások elkerülésének leghatékonyabb módszere a pontos, átlátható dokumentálás mellett az előremutató gondolkodás.

Mi minősül szabálytalanságnak?

„A szabálytalanság fogalmát meghatározó uniós és magyar szabályozás szövegét leegyszerűsítve, a szabálytalanság tevőlegesen, vagy mulasztással elkövetett olyan jogsértés, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti, továbbá a kedvezményezettet terhelő – nem csak jogszabályból fakadó – kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek” – ismerteti dr. Bumberák István, a HÍD Consulting pénzügyi vállalkozási szakértője.

A megfogalmazásokból jól látható, hogy a szabálytalanság fogalma igen tág értelmezhetőségre ad alapot, így a szabálytalansági eljárás megindításának is számtalan oka lehet, ami viszont minden esetben megelőzi az eljárást, az a szabálytalansági gyanú.

A szabálytalansági gyanú

A szabálytalansági gyanú alapját képezhetik a szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok, amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására. Szabálytalansági gyanú felmerülése esetén, a szabálytalansági vizsgálat elrendeléséről vagy mellőzéséről az irányító hatóság vezetője dönt.

Az irányító hatóságok az uniós, vagy hazai támogatási programok hatékony irányításáért és megvalósításáért felelős szervezetek, melyek hazánkban általában minisztériumok.

A szabálytalansági eljárás megindítása

Amennyiben a szabálytalansági eljárás lefolytatását elrendelik, a kijelölt szabálytalanságfelelős 3 napon belül, az esetleges szabálytalanságra okot adó gyanú közlésével egyidejűleg tájékoztatja a kedvezményezettet, és egyben felhívja, hogy észrevételeit a tájékoztatás kézhezvételétől számított 7 napon belül tegye meg, továbbá az észrevételhez csatolja az azokat alátámasztó bizonyítékait is. Az irányító hatóság ezen tájékoztatási kötelezettségtől eltekinthet, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné, esetleg a bizonyítékok megsemmisítésével. A tájékoztatási kötelezettség utólag indokolt elmaradása esetén a kedvezményezett észrevételeit a későbbi jogorvoslati kérelmében terjesztheti elő.

Adatgyűjtés a szabálytalansági eljárásban

Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás során betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, helyszíni ellenőrzést végezhet, és a kedvezményezettet meghallgathatja.

A szabálytalansági eljárás lezárása

A megindult szabálytalansági eljárás zárulhat a szabálytalanság tényének megállapításával vagy a szabálytalanság megállapításának mellőzésével, esetleg egyéb intézkedés elrendelésével. A szabálytalansági eljárást folytató szervezet a szabálytalansági eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel, és a döntését annak eredménye alapján hozza meg.

Az irányító hatóság szabálytalansági eljárási jegyzőkönyv alapján, de szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot és rendelhet el jogkövetkezményt az alábbi esetekben:
a) a szabálytalansággal érintett összeg nem éri el a hatályos támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg 1%-át, de legfeljebb az egymillió forintot,
b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás indult,
c) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanságot,
d) a szabálytalanság még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére kifizetés történt volna,
e) az audit hatóság vagy más ellenőrző szervezet által tett szabálytalansági gyanúbejelentés megállapításait elfogadja,
f) az NFK nem támogató tartalmú jelentésében vagy tanúsítványában foglalt megállapításokat elfogadja,
g) a kedvezményezett nem teljesíti a biztosíték meghosszabbítására vagy cseréjére vonatkozó kötelezettségét,
h) rendszerszintű szabálytalanság történt,
i) a jogkövetkezményt uniós jogszabály határozza meg, vagy
j) a kedvezményezett nem nyújtja be határidőben a záró kifizetési kérelmet, vagy nem teljesíti a záró kifizetési kérelemmel összefüggő hiánypótlási kötelezettséget.

A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a lehetséges jogkövetkezmények

Amennyiben a szabálytalansági eljárás a szabálytalanság tényének megállapításával zárul, a közreműködő szervezet vezetője dönthet a támogatás felhasználása során  elszámolható költségek, illetve támogatási összegek csökkentéséről, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás egészének, vagy részének visszafizetésére kötelezésről, de súlyosabb esetben a támogatási szerződéstől történő elállásról, akár a támogatási rendszerből történő határozott, de legfeljebb 5 évre időre szóló kizárásról, vagy egyéb jogkövetkezmény alkalmazásáról.

A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslathoz hiányzó dokumentumok problémája

A szabálytalansági eljárás eredményéről és a szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat lehetőségéről az eljáró szervezet 5 napon belül értesíti a kedvezményezettet, azonban nem feltétlenül küldi meg a szabálytalansági eljárás során felvett jegyzőkönyvet, sőt, esetenként a jegyzőkönyvben foglalt megállapításai okát, alapját és indokait képező részletes megállapítás, közlés megküldésével is adós marad. A jegyzőkönyv, illetve a szabálytalanság megállapítását tartalmazó iratok ismeretének hiánya a jogorvoslati lehetőségeket korlátozza, ezért ilyen esetben a jogorvoslati stratégia első lépése kell legyen a szabálytalansági döntés alapját képező, hiányzó okiratok, információk beszerzése.

A jogorvoslati kérelem szigorú formai és tartalmi kötöttségei

A jogorvoslati kérelem benyújtására nagyon rövid, mindössze tíz napos határidő áll a kedvezményezett rendelkezésre. A jogorvoslati kérelem összeállításánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kérelem formailag és tartalmilag is szabályszerű és jól megalapozott legyen, ugyanis a döntéshozó a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet határidőn túl nyújtotta be, vagy a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, illetőleg akkor is, ha a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését.

A szabálytalansági döntés visszavonása

Amennyiben a jogorvoslati kérelmet megalapozottnak találja, az irányító hatóságnak lehetősége van a döntése felülvizsgálatára és megváltoztatására, így, ha megállapítja, hogy a szabálytalansági döntése jogszabályt sért, a támogatási szerződéssel vagy a felhívással ellentétes, még a felterjesztést megelőzően visszavonja a szabálytalansági döntését.

A jogorvoslati kérelem felterjesztése

Ha az irányító hatóság nem vonja vissza a szabálytalansági döntését, a jogorvoslati kérelem beérkezését követő tíz napon belül felterjeszti a kedvezményezett jogorvoslati kérelmét a „másodfokon eljáró”, kijelölt szervhez vagy szervezeti egységhez. Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelemmel együtt megküldi a szabálytalansági eljárás iratait, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját és a szabálytalansági eljárással összefüggésben folyamatban lévő szabálytalansági eljárásról szóló tájékoztatását.

Döntés a jogorvoslati kérelemről

A jogorvoslati kérelemről az eljáró szerv negyvenöt napon belül dönt, mely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb újabb 45 nappal meghosszabbítható. Amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró szerv legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kedvezményezettet.

A szabálytalansági döntés végrehajtása a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve a szabálytalansági eljárás megszüntetéséig nem kezdődik meg.

A jogorvoslati kérelem kapcsán nincs kérelemhez kötöttsége a jogorvoslati eljárást lefolytató szervnek, a szabálytalansági döntést vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti, illetőleg a megsemmisítés mellett kezdeményezi az irányító hatóságnál új szabálytalansági eljárás lefolytatását.

Ismételt szabálytalansági eljárás lefolytatását akkor kezdeményezheti az irányító hatóságnál, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a szabálytalansági döntésben megállapított jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához, illetőleg akkor is, ha a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése nem ad lehetőséget.

Perindítás

„Az eljáró szerv által hozott jogorvoslati kérelmet elbíráló döntés ellen további szabálytalansági jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs már helye, így amennyiben a szabálytalansági döntést helybenhagyja, úgy polgári peres eljárás indításának a lehetősége marad(t) a kedvezményezettnek” – zárja a HÍD Consulting szakértője.