Operatív programok: ennyi pénz jut Magyarországra

2019. 06. 11., 15:15

A Via Credit pályázati tanácsadó megvizsgálta, hogy a 2019. január-május időszakban mennyi támogatást osztottak ki a hazai operatív programok keretein belül, hány nyertes pályázat volt.

  • A Via Credit pályázati tanácsadó megvizsgálta, hogy a 2019. január-május időszakban mennyi támogatást osztottak ki a hazai operatív programok keretein belül, hány nyertes pályázat volt.
  • 2019. január - május időszakban 71 milliárd forint támogatást ítéltek meg Magyarországon: a MAHOP és RSZTOP Operatív Programok kivételével mindenhol 100% feletti a meghirdetett pályázati keret aránya az elosztható kerethez képest.
  • Magyarország az elmúlt években a GDP 4-5 százalékát elérő nettó EU-forrást kapott, ez a régióban a legmagasabb érték, egyedül Románia kapott hasonló arányú forrásbeáramlást a GDP-hez viszonyítva. Egy főre vetítve Magyarország az uniós források a második legnagyobb haszonélvezője.

A Via Credit elemzése kitért arra is, hogy ha a rendelkezésre álló keretet felhasználták, akkor mit hoz a jövő, várhatóak további pályázatok.

„A keret kimerülését három forrás orvosolhatja. Az egyik ilyen tényező, hogy a kormányhatározatban használt árfolyamok (318,87, valamint 320,97) a forint tartós gyengülése esetén további elosztható forrásokat eredményez. Ezen túlmenően a kormány engedélyezte a túlvállalást is, ez operatív programomként hozzávetőlegesen 10 százalékot jelent, azaz a 9200 milliárd forintnyi keret helyett valójában nagyjából 10 000 milliárd forint elosztható támogatásról beszélhetünk. A harmadik faktor, hogy az elnyert pályázatok egy részét nem valósították meg, így ez a támogatási összeg felszabadul. Ez akár a 20 százalékot is elérheti egyes Operatív Programok esetében” – véli Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A szakértő szerint a fent taglalt problémákra megoldás lehet a forrásfelhasználás jelenleginél nagyobb mértékű diverzifikációja. A KKV-k egyszerűbb pályázati kiírásokkal történő megszólítása, a támogatható tevékenységek körének szűkítése vagy az elszámolási ügyrend egyszerűsítése is pozitív példa lehet.

Nyertes pályázatok száma 2019. január-május időszakban

Magyarországon, 2019-ben a GINOP operatív program keretében bírálták el a legtöbb nyertes pályázatot, összesen 447 darabot. Ezt követi a TOP, valamint az VEKOP program, 250 körüli darabszámmal, majd az EFOP a maga 201 es darabszámával és végül a KEHOP, valamint MAHOP.

A táblázatban jól látszik, hogy a GINOP esetében az első három hónapban mindösszesen 1 db nyertes pályázat volt, majd a maradék 446 db mind áprilisban, valamint májusban található. A TOP esetében az év első három hónapjában közel azonos számban kerültek ki nyertesek, ezt követően áprilisban látható egy kiugró érték, azonban májusban már csak 16 db nyertesről beszélhetünk. A VEKOP-nál hasonló tendencia figyelhető meg, mint a GINOP esetében, év elején alig néhány pályázatot láthatunk, majd az idei 246 db nyertes közül 227 db májusban található.

Elnyert támogatási összegek a 2019. január-májusi időszakban

A különböző hazai operatív programokban 2019 idáig eltelt időszakában összesen 71 milliárd Forint összegű támogatást ítéltek oda. Az odaítélt támogatási összegnél a GINOP a legtöbb projekt ellenére csak a 4. helyen áll. A KEHOP program keretében látható a legmagasabb támogatási összeg, közel 21 milliárd forint, melyet 1 milliárd forinttal lemaradva követ az TOP program. A EFOP keretében került még 10 milliárd fölötti támogatási összeg elbírálásra. A legkevesebb támogatási összeget a VEKOP, valamint a MAHOP keretén belül osztottak szét.

A támogatási összegek havi megoszlása, valamint a korábban ismertetett darabszámok között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg.

Februárban és márciusban kicsit kevesebb, mint 4-4 milliárd forintról beszélhetünk, amely jelentősen elmarad a többi hónapban látható összegektől. Az év első negyedévéhez képest mind a támogatott projektek számában, mind az odaítélt támogatás összegében jelentős növekedés figyelhető meg. Ebben közrejátszik, hogy februárban, illetve márciusban 100 alatt volt a nyertes projektek száma.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS