Operatív programok: ennyi pénz jut Magyarországra

2019. 06. 11., 15:15

A Via Credit pályázati tanácsadó megvizsgálta, hogy a 2019. január-május időszakban mennyi támogatást osztottak ki a hazai operatív programok keretein belül, hány nyertes pályázat volt.

  • A Via Credit pályázati tanácsadó megvizsgálta, hogy a 2019. január-május időszakban mennyi támogatást osztottak ki a hazai operatív programok keretein belül, hány nyertes pályázat volt.
  • 2019. január - május időszakban 71 milliárd forint támogatást ítéltek meg Magyarországon: a MAHOP és RSZTOP Operatív Programok kivételével mindenhol 100% feletti a meghirdetett pályázati keret aránya az elosztható kerethez képest.
  • Magyarország az elmúlt években a GDP 4-5 százalékát elérő nettó EU-forrást kapott, ez a régióban a legmagasabb érték, egyedül Románia kapott hasonló arányú forrásbeáramlást a GDP-hez viszonyítva. Egy főre vetítve Magyarország az uniós források a második legnagyobb haszonélvezője.

A Via Credit elemzése kitért arra is, hogy ha a rendelkezésre álló keretet felhasználták, akkor mit hoz a jövő, várhatóak további pályázatok.

„A keret kimerülését három forrás orvosolhatja. Az egyik ilyen tényező, hogy a kormányhatározatban használt árfolyamok (318,87, valamint 320,97) a forint tartós gyengülése esetén további elosztható forrásokat eredményez. Ezen túlmenően a kormány engedélyezte a túlvállalást is, ez operatív programomként hozzávetőlegesen 10 százalékot jelent, azaz a 9200 milliárd forintnyi keret helyett valójában nagyjából 10 000 milliárd forint elosztható támogatásról beszélhetünk. A harmadik faktor, hogy az elnyert pályázatok egy részét nem valósították meg, így ez a támogatási összeg felszabadul. Ez akár a 20 százalékot is elérheti egyes Operatív Programok esetében” – véli Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A szakértő szerint a fent taglalt problémákra megoldás lehet a forrásfelhasználás jelenleginél nagyobb mértékű diverzifikációja. A KKV-k egyszerűbb pályázati kiírásokkal történő megszólítása, a támogatható tevékenységek körének szűkítése vagy az elszámolási ügyrend egyszerűsítése is pozitív példa lehet.

Nyertes pályázatok száma 2019. január-május időszakban

Magyarországon, 2019-ben a GINOP operatív program keretében bírálták el a legtöbb nyertes pályázatot, összesen 447 darabot. Ezt követi a TOP, valamint az VEKOP program, 250 körüli darabszámmal, majd az EFOP a maga 201 es darabszámával és végül a KEHOP, valamint MAHOP.

A táblázatban jól látszik, hogy a GINOP esetében az első három hónapban mindösszesen 1 db nyertes pályázat volt, majd a maradék 446 db mind áprilisban, valamint májusban található. A TOP esetében az év első három hónapjában közel azonos számban kerültek ki nyertesek, ezt követően áprilisban látható egy kiugró érték, azonban májusban már csak 16 db nyertesről beszélhetünk. A VEKOP-nál hasonló tendencia figyelhető meg, mint a GINOP esetében, év elején alig néhány pályázatot láthatunk, majd az idei 246 db nyertes közül 227 db májusban található.

Elnyert támogatási összegek a 2019. január-májusi időszakban

A különböző hazai operatív programokban 2019 idáig eltelt időszakában összesen 71 milliárd Forint összegű támogatást ítéltek oda. Az odaítélt támogatási összegnél a GINOP a legtöbb projekt ellenére csak a 4. helyen áll. A KEHOP program keretében látható a legmagasabb támogatási összeg, közel 21 milliárd forint, melyet 1 milliárd forinttal lemaradva követ az TOP program. A EFOP keretében került még 10 milliárd fölötti támogatási összeg elbírálásra. A legkevesebb támogatási összeget a VEKOP, valamint a MAHOP keretén belül osztottak szét.

A támogatási összegek havi megoszlása, valamint a korábban ismertetett darabszámok között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg.

Februárban és márciusban kicsit kevesebb, mint 4-4 milliárd forintról beszélhetünk, amely jelentősen elmarad a többi hónapban látható összegektől. Az év első negyedévéhez képest mind a támogatott projektek számában, mind az odaítélt támogatás összegében jelentős növekedés figyelhető meg. Ebben közrejátszik, hogy februárban, illetve márciusban 100 alatt volt a nyertes projektek száma.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS