Megjelent az idei OTKA pályázat: 13,5 milliárd forint a magyar kutatások támogatására

2023. 03. 29., 19:08

Idén is folytatódik az OTKA program, amely a kutatási projektek megvalósítását, kimagasló tudományos eredmények elérését, új módszerek és eljárások kidolgozását segíti. Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat keretösszege 2023-ban összesen 13,5 milliárd forint.

Az immár 37 éves múltra visszatekintő OTKA program célja, hogy a kutatások támogatásán keresztül hozzájáruljon a tudomány fejlődéséhez, erősítse a magyar tudósok és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét, versenyképességét. Idén újabb 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre olyan kutatások támogatásához, amelyektől kimagasló tudományos eredmények elérése, új módszerek és eljárások kidolgozása, a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megismerése várható.

Az előző, 2022. évi OTKA felhívásra mintegy 1400 pályázat érkezett, közülük 365 projekt nyert támogatást összesen 13,2 milliárd forint értékben.

Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat idén is a megszokott kategóriákat követi. A „Posztdoktori kiválósági program” karrierjük korai szakaszában támogatja a tudományos fokozatukat 5 éven belül megszerzett fiatalokat, míg a „Fiatal kutatói kiválósági program” már a saját, önálló kutatási téma elindításához és az önálló kutatócsoport létrehozásához ad segítséget. A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatói témapályázat keretében igényelhetnek támogatást. Emellett külön alprogram segíti a magyar-szlovén nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatások támogatását.

A pályázatot kiíró és lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a támogatott projektek minél egyszerűbb adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre tudjanak koncentrálni. Fontos követelmény a színvonalas publikálás, hogy a pályázati támogatásból létrejött kutatási eredményeket ne csak egy szűk szakmai réteg ismerje meg, hanem a nemzetközi tudományos közösség, sőt a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat a nyílt hozzáférés (Open Access) jegyében térítésmentesen elérhetővé tegyék. Az OTKA támogatási rendszer ennek költségeire is projektenként elkülönített fedezetet biztosít.

A részletes pályázati kiírás az NKFIH honlapján érhető el. Az eredményhirdetés 2023 októberében várható, a nyertes projektek 2024. január 1-jétől indulhatnak el. (NFKIH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 11:15:26
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS