Megjelent az idei OTKA pályázat: 13,5 milliárd forint a magyar kutatások támogatására

2023. 03. 29., 19:08

Idén is folytatódik az OTKA program, amely a kutatási projektek megvalósítását, kimagasló tudományos eredmények elérését, új módszerek és eljárások kidolgozását segíti. Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat keretösszege 2023-ban összesen 13,5 milliárd forint.

Az immár 37 éves múltra visszatekintő OTKA program célja, hogy a kutatások támogatásán keresztül hozzájáruljon a tudomány fejlődéséhez, erősítse a magyar tudósok és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét, versenyképességét. Idén újabb 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre olyan kutatások támogatásához, amelyektől kimagasló tudományos eredmények elérése, új módszerek és eljárások kidolgozása, a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megismerése várható.

Az előző, 2022. évi OTKA felhívásra mintegy 1400 pályázat érkezett, közülük 365 projekt nyert támogatást összesen 13,2 milliárd forint értékben.

Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat idén is a megszokott kategóriákat követi. A „Posztdoktori kiválósági program” karrierjük korai szakaszában támogatja a tudományos fokozatukat 5 éven belül megszerzett fiatalokat, míg a „Fiatal kutatói kiválósági program” már a saját, önálló kutatási téma elindításához és az önálló kutatócsoport létrehozásához ad segítséget. A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatói témapályázat keretében igényelhetnek támogatást. Emellett külön alprogram segíti a magyar-szlovén nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatások támogatását.

A pályázatot kiíró és lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a támogatott projektek minél egyszerűbb adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre tudjanak koncentrálni. Fontos követelmény a színvonalas publikálás, hogy a pályázati támogatásból létrejött kutatási eredményeket ne csak egy szűk szakmai réteg ismerje meg, hanem a nemzetközi tudományos közösség, sőt a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat a nyílt hozzáférés (Open Access) jegyében térítésmentesen elérhetővé tegyék. Az OTKA támogatási rendszer ennek költségeire is projektenként elkülönített fedezetet biztosít.

A részletes pályázati kiírás az NKFIH honlapján érhető el. Az eredményhirdetés 2023 októberében várható, a nyertes projektek 2024. január 1-jétől indulhatnak el. (NFKIH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-08 17:10:00
A harmadik negyedévi 5,4 százalék után 2025 negyedik negyedévében az ingatlanárak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban; a harmadik negyedévhez képest 0,8 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS