Megjelent az idei OTKA pályázat: 13,5 milliárd forint a magyar kutatások támogatására

2023. 03. 29., 19:08

Idén is folytatódik az OTKA program, amely a kutatási projektek megvalósítását, kimagasló tudományos eredmények elérését, új módszerek és eljárások kidolgozását segíti. Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat keretösszege 2023-ban összesen 13,5 milliárd forint.

Az immár 37 éves múltra visszatekintő OTKA program célja, hogy a kutatások támogatásán keresztül hozzájáruljon a tudomány fejlődéséhez, erősítse a magyar tudósok és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét, versenyképességét. Idén újabb 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre olyan kutatások támogatásához, amelyektől kimagasló tudományos eredmények elérése, új módszerek és eljárások kidolgozása, a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megismerése várható.

Az előző, 2022. évi OTKA felhívásra mintegy 1400 pályázat érkezett, közülük 365 projekt nyert támogatást összesen 13,2 milliárd forint értékben.

Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat idén is a megszokott kategóriákat követi. A „Posztdoktori kiválósági program” karrierjük korai szakaszában támogatja a tudományos fokozatukat 5 éven belül megszerzett fiatalokat, míg a „Fiatal kutatói kiválósági program” már a saját, önálló kutatási téma elindításához és az önálló kutatócsoport létrehozásához ad segítséget. A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatói témapályázat keretében igényelhetnek támogatást. Emellett külön alprogram segíti a magyar-szlovén nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatások támogatását.

A pályázatot kiíró és lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a támogatott projektek minél egyszerűbb adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre tudjanak koncentrálni. Fontos követelmény a színvonalas publikálás, hogy a pályázati támogatásból létrejött kutatási eredményeket ne csak egy szűk szakmai réteg ismerje meg, hanem a nemzetközi tudományos közösség, sőt a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat a nyílt hozzáférés (Open Access) jegyében térítésmentesen elérhetővé tegyék. Az OTKA támogatási rendszer ennek költségeire is projektenként elkülönített fedezetet biztosít.

A részletes pályázati kiírás az NKFIH honlapján érhető el. Az eredményhirdetés 2023 októberében várható, a nyertes projektek 2024. január 1-jétől indulhatnak el. (NFKIH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS