Még pályázhatnak az Év Széchenyi Vállalkozása Díjra

2022. 11. 08., 16:23

November végéig lehet pályázni az Év Széchenyi Vállalkozási Díjra. Innováció, felelős üzleti vállalkozás, termelékenység, mobilitás, legsikeresebb fiatal vállalkozó, vidékfejlesztés kategóriákban lehet pályázni, de több kategóriában hirdetnek fődíjat és különdíjat is.

A rangos elismerést a Gróf Széchenyi Család Alapítvány 2015-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerje és felkarolja azokat a vállalkozásokat, amelyek valamely területen kimagasló teljesítményt nyújtanak. A díj olyan hazai gazdasági szereplőket szólít meg, amelyek teljesen vagy többségi magyar tulajdonban vannak. A korábbi években díjat nyert többek közt a Béres Zrt., a Market Zrt., a Márka Üdítőgyártó Kft., a Barta Autó Kft., de több olyan innovatív kis- és középvállalkozás is elismerő okvelében részesült, mint a Munch Europe Kft. vagy a Cápák közt című tévéműsorból azóta ismertté vált Chilyard Kft.

Éves árbevétel alapján több kategóriában lehet indulni. Pályázhatnak az igazán nagy, 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek, a közepes, 50-500 millió forint közötti eredeménnyel rendelkező vállalkozások, de lehetőség van az 50 millió forint árbevétel alatti cégeknek is a megmérettetésre, sőt, akár egyéni vállalkozások is nevezhetnek a legsikeresebb fiatal vállalkozó kategóriában.

Az Év Széchenyi Vállalkozása 2022 Díj fővédnöke továbbra is Nagy István agrárminiszter, folytatva a 2021-ben, az Agrárminisztérium és az Alapítvány között létrejött stratégiai együttműködést.

Az Alapítvány munkájának célja kettős: hagyományőrzés és egy új reformkor sikereinek előmozdítása. Fontos számunkra, hogy ápoljuk azt az értékekben gazdag, és hatásában jelentős szellemi örökséget, amelyet az előttünk járó Széchenyiek ránk hagytak. Olyan értékeket képviselünk, amelyek például a 200 évvel ezelőtt megjelent Hitel című könyvben jelentek meg, de most, 2022-ben is ugyanúgy érvényesek. „...sokan csak mindég más kárán akarnak gyarapodni, vagy ott, ahol lehetetlen, s nem oly módokhoz nyúlni, melyek által mind a két rész nyertes lehetne – mondta Széchenyi Tímea, az alapítvány elnöke.

A díjakat december 20-án a Magyar Nemzeti Múzeumban adják át.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS