Kétszáztíz magyar település nyert falu- és tanyagondnoki buszra forrást

2020. 10. 12., 19:00

Kétszáztíz település nyert el összesen hárommilliárd forintnyi támogatást a Magyar falu program keretében a falu- és tanyagondnoki szolgálat működését segítő busz vásárlására – jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Második alkalommal írták ki ezt a pályázatot, amely a magyar sajátosságnak számító rendszer működését segíti elő.

A kistelepülések működésének megkerülhetetlen szereplőivé váltak mára a falu- és tanyagondnokok, akiknek az a feladata, hogy igyekezzenek segíteni a helyben tapasztalható intézményhiányon, így jellemzően a környező települések óvodáiba, iskoláiba szállítják a gyerekeket, vagy csak távolabb elérhető egészségügyi ellátásra a rászorulókat.

Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a program múlt évi indulása óta gyakorlatilag megduplázta a keretösszeget a kormányzat, a tavalyi költségvetésben 2,5, jövőre viszont már 4,5 milliárd forintot rendeltek e célra.

Szintén fontos döntésként említette a kormánybiztos, hogy míg eredetileg 600 fős volt az a lélekszám-határ, ameddig a települések indulhattak a pályázatokon, ez a limit az idei évvel 800-ra, 2022-vel pedig ezerre emelkedik.

Kérdésre válaszolva arról beszélt: nagyon jó eséllyel tovább emelkedik a jövőben ez a határ, hiszen minden olyan települést szeretnének kiszolgálni, amelyen nem érhetőek el szükséges szolgáltatások.

Száznál több falu jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel, és határon túli magyar közösségeknek juttatná régebbi, de még működésképes buszát.

Gyopáros Alpár arról is beszélt: a Magyar falu program keretében idén 22 pályázatot írtak ki, a falu- és tanyagondnoki buszbeszerzésé a kilencedik, amelyik lezárult; ezekkel összesen 34 milliárd forintnyi forrás sorsáról döntöttek már, a hátralévő körökben pedig további mintegy 40 milliárd forintot osztanak ki. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS