Idén is meghirdették a Magyar Innovációs Nagydíjat

2024. 12. 05., 21:05

A Magyar Innovációs Szövetség 33. alkalommal hirdette meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2024. évben mérhető üzleti hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.

A nyertes a jelentős jutalom mellett a rangos díjjal járó védjegy előnyeit is élvezheti. A Magyar Innovációs Nagydíj mellett ezúttal is kiosztják a Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs, valamint Informatikai Innovációs Díját, az NKFIH „Alapkutatástól a piacig˝ Innovációs Díját, az Agrárminisztérium Agrár Innovációs Díját, az Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Energiaügyi Innovációs Díját, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díját, illetve a MISZ Startup Innovációs Díját is. Jelentkezni 2025. február 10-ig lehet a www.innovacio.hu/innonagydij weboldalon.

Az immár három évtizede minden évben meghirdetett pályázat célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit és egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, és ezáltal hozzájáruljon az innovációra épülő üzleti szemlélet erősítéséhez.

A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat komplex értékelés alapján a legnagyobb, illetve legjelentősebb innovációs teljesítményt keresi és díjazza. A pályázaton olyan, Magyarországon bejegyzett vállalkozások, szervezetek vehetnek részt, amelyek új termékkel, eljárással vagy szolgáltatással kiemelkedő innovációs teljesítményt és jelentős üzleti sikert értek el 2024-ben.

Az elmúlt harminckét pályázati felhívásra összesen közel 1500 pályamű érkezett be, ezekből 248 kapott különböző innovációs díjat. Ezek a díjazottak alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar Innovációs Klubot, amely a most meghirdetett nyertesek előtt is nyitva áll.

A Magyar Innovációs Nagydíj, és az ezzel együtt kiosztott további Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját. A rangos díj szakmai színvonalát a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság biztosítja, amelynek elnöke Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Dr. Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli alapító-elnöke a pályázat kihirdetése kapcsán kifejtette: „Az innováció egy olyan vezetői gondolkodásmód, amely lehetőséget teremt arra, hogy a kreativitáshoz tőke párosuljon, és így az ötlet a gyakorlatban is megvalósuló, üzleti hasznot eredményező tevékenységgé váljon. A legeredményesebb, legsikeresebb innovációk díjazásával a pályázat célja, hogy ez a vezetői gondolkodásmód a hazai gazdaság minél több szereplőjénél váljon a napi gyakorlat részévé.”

Az Innovációs Nagydíj idei nyitóünnepségének a tavalyi nyertes EGIS Gyógyszergyár adott otthont, amelyen házigazdai szerepben Poroszlai Csaba, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója beszélt az innovációnak a vállalatukban betöltött szerepéről és jelentőségéről.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár a pályázat meghirdetésére szervezett nyitóünnepségen kifejtette, hogy „Magyarország ambiciózus célt tűzött ki maga elé: az előttünk álló években Európa leginnovatívabb országai közé kívánunk lépni, amelynek érdekében kormányzati szereplőknek, cégeknek, társadalmi szervezeteknek egyaránt sokat kell tenniük. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat már eddig is élenjárt az innováció népszerűsítésében, az innovatív tevékenységek elismertetésében, és remélhetőleg a továbbiakban is kulcsszerepet fog betölteni a magyar innovációs életben.”

Az Energiaügyi és Környezetvédelmi Innovációs Díjjal kapcsolatban Lantos Csaba energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a versenyképesség emelését össze kell egyeztetni a klímavédelemmel, amelynek egyik kulcsa az innovációk létrehozásában rejlik. Ezeknek köszönhetően olyan új eljárások születhetnek, amelyek révén még biztosabbá és megfizethetőbbé, klímabaráttá tehető a termelés és az energiaellátás. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is keresik az új, fenntartható, energiatakarékos, környezetkímélő energetikai és környezetvédelmi megoldásokat, amelyek közül a leginnovatívabbat, legeredményesebbet külön jutalmazzák.

Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke zárszavában kiemelte, hogy a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány az immár 33 éves Magyar Innovációs Nagydíjjal kiemelkedő elismerést hozott létre, nagy jelentőségű hagyományt teremtett, amelynek a megőrzése fontos közügy. Ezért a Szövetség és az Alapítvány elkötelezett abban, hogy a Nagydíj pályázatot a továbbiakban is kiemelten kezelje és gondos gazdaként minden évben meghirdesse, partnerei segítségével megrendezze. Valamennyi támogató intézménynek (minisztériumoknak, hivataloknak), illetve a lebonyolításban közreműködő személyeknek (zsűritagok, szervezők) köszönetet mondott.

A 2024. évi kiírás részletei megtalálhatók a Magyar Innovációs Szövetség honlapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS