Hatályba lépett a Környezetvédelmi Közbeszerzési Etikai Kódex

2021. 09. 01., 16:30

A szabályzatot elfogadó állami szervezetek vállalják, hogy környezetvédelmi szempontok érvényesítésére törekszenek közbeszerzéseikben.

A Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban indította el Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy a közbeszerzések terén a korábbiaknál sokkal inkább érvényesüljenek a zöld, szociális és innovatív szempontok. Ennek első mérföldköveként a szervezet megalkotta a Zöld Kódexet, mely az önkéntesen csatlakozó ajánlatkérők számára konkrét, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot erősítő útmutatást határoz meg.

Szeptember 1-jén lépett hatályba a Közbeszerzési Hatóság által, Fenntarthatósági munkacsoportja szakmai támogatásával kidolgozott Környezetvédelmi Közbeszerzési Etikai Kódex (Zöld Kódex), melynek célja, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek számára kézzelfogható útmutatást biztosítson annak érdekében, hogy a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjai a lehető leginkább érvényesüljenek a közbeszerzésekben.

Erre nagy szükség van, hiszen az állami szféra szereplőinek óriási a felelőssége: a saját beruházásaikon, közbeszerzéseiken keresztül példát mutathatnak és képesek lehetnek befolyásolni a gazdasági szereplők, illetve a teljes társadalom attitűdjét, magatartását. Éppen ezért a Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban elindította a Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy közbeszerzéseik vonatkozásában példanélküli, széleskörű együttműködési platformot biztosítson az állami intézmények számára a környezetvédelem, a klímavédelem és a gazdasági fenntarthatóság erősítése terén.

Ennek keretében megalakult a Fenntarthatósági munkacsoport, melyben az alapító Közbeszerzési Hatóság mellett a legnagyobb hazai ajánlatkérők, valamint a Hatósággal a fenntarthatóság területén együttműködő szervezetek képviselői vesznek részt (többek között: Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, Magyar Nemzeti Bank, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Posta Zrt., MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Miniszterelnökség).

A rendszeresen ülésező testület célja a tudásmegosztás, a jó gyakorlatok megismertetése és a gyakorlati alkalmazás elősegítése.

A környezeti terhelés csökkentésétől az életciklus szemléletig

A program fontos mérföldköve a most hatályba lépett Zöld Kódex, melynek célja, hogy az ahhoz önként csatlakozó szervezetek számára konkrét iránymutatást adjon, szabályokat fogalmazzon meg. A Zöld Kódex ennek megfelelően konkrétan kijelöli azokat a környezetvédelmi célokat, területeket, melyekre a csatlakozó ajánlatkérők közbeszerzéseik során vállaltan kiemelt figyelmet fordítanak:

– Környezetvédelmi szempontú (zöld) közbeszerzés: az ajánlatkérő azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesíti előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.

– Körforgásos gazdasági szemlélet: olyan gazdasági modell megvalósítása, amely arra törekszik, hogy a használt termékek és alapanyagok az értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrizzék teljes életciklusuk során.

– Hulladéktermelés minimalizálása: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon a termékek, alapanyagok és erőforrások értékének lehető legtovább történő megőrzéséhez a gazdaságban, valamint törekszik a hulladéktermelés csökkentésére is.

– Energiafelhasználás csökkentése: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon az energiafelhasználás minimalizálásához, csökkentéséhez.

– Vízfelhasználás csökkentése: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon a vízfelhasználás minimalizálásához, csökkentéséhez.

– Széndioxid kibocsátás csökkentése: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon a széndioxid kibocsátás minimalizálásához, csökkentéséhez.

– Életciklus szemlélet: az ajánlatkérő figyelemmel van a közbeszerzési eljárás megtervezése során a termék használatának, a szolgáltatás nyújtásának vagy az építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakaszára – a teljes életciklusra - a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig.

„Napjainkban a fenntarthatóság az egyik legfontosabb közös ügyünk, amivel minden érintett gazdasági és állami szereplő tartozik a jövő generációinak. A közbeszerzési Zöld Kódex elfogadása önkéntes, azonban ha egy szervezet csatlakozik a Kódexhez, azzal vállalja, hogy valamennyi közbeszerzési eljárása során törekszik arra, hogy az környezetvédelmi szempontot tartalmazó, zöld közbeszerzési eljárásnak minősüljön, továbbá a kódexben felsorolt értékeknek, alapelveknek megfelelően járjon el. A Közbeszerzési Hatóság a kódexet elfogadó ajánlatkérőket kiemelt partnereként kezeli és biztosítja részükre a Fenntartható Magyarországért Program logójának használatát” – hangsúlyozta dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Zöld Kódex részletes szabályzatot fogalmaz meg a közbeszerzési eljárások lebonyolítására vonatkozóan, mely kitér az eljárások tervezésére, megvalósítására és a szerződések teljesítésének ellenőrzésére is. A kódexhez csatlakozó szervezetek vállalják, hogy a környezetvédelmi szempontok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatukat és tapasztalataikat kölcsönösen megosztják egymással a Közbeszerzési Hatóság közreműködésével. Illetve véleményezhetik is a kódex rendelkezéseit, melyek figyelembevételével a Hatóság legalább félévente felülvizsgálja a kódexet, s amennyiben indokoltnak tartja, aktualizálja annak tartalmát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS