Brexit-kárenyhítés: 22 milliárd forintra lehet pályázni

2022. 01. 26., 11:32

Hamarosan megjelenik a „Magyar vállalkozások pályázati támogatása az Európai Bizottság Brexit kárenyhítő forrásának (Brexit Adjustment Reserve – Brexit Alkalmazkodási Tartalék – BAR) keretéből” című (BAR-2022) felhívás.

A pályázat társadalmi egyeztetése január 17-én zárult le, a célja pedig „a magyar vállalkozások részére támogatás biztosítása azon negatív gazdasági hatások ellensúlyozására, amelyek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történt kilépése nyomán szenvedtek el”. A támogatás feltétele a Brexitből közvetlenül származtatott – dokumentumokkal vagy hitelt érdemlően igazolt – 2020. február 1. és 2023. december 31. között felmerült és várhatóan felmerülő jövőbeni veszteség kimutatása – olvasható a tervezetben.

Támogatási kérelmet mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok egyaránt benyújthatnak. Az igényelhető (vissza nem térítendő) összeg minimuma 3 millió forint, maximuma a BREXIT nyomán 2020. február 1. és 2023. december 31. között felmerült és tervezett veszteség, de nem haladhatja meg a 2 milliárd forintot.

A keretösszeg 22 milliárd forint, a forrást az uniós Brexit Alkalmazkodási Tartalék (Brexit Adjustment Reserve) és Magyarország költségvetése biztosítja. A pályázatokat 2021. október 11. és 2021. október 29. között, szakaszosan bírálja el a felhívást irányító hatóságként meghirdető Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A támogatást illetően az Európai Bizottság elvárása, hogy a BAR keretében tett intézkedéseknek fejleszteniük kell az érintett vállalatokat, nem pedig csupán a veszteségeiket fedezni – hangsúlyozza a kiíró.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS