1,5 milliárd forintot mozgósít a kormány „kkv-mentorálásra”

2024. 05. 06., 13:10

Várhatóan május közepén jelenik meg a „Személyes vállalkozói mentorálás biztosítása a mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című (GINOP Plusz-1.1.3-24) felhívás.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz új, 1,5 milliárd forint keretösszegű felhívásának célja speciális vállalkozói csoportok – fiatalok, nők, társadalmi és a generációváltás előtt álló vállalkozások – előrelépésének és fejlődésének támogatása szakmai tudásbővítés és készségfejlesztés révén”.

A forrást – amelyből 1,2 milliárd forint a kevésbé fejlett, 300 millió forint pedig a fejlett régióban használható fel – az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Támogatási kérelmet a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány nyújthat be. A támogatott tevékenység a felhívás tervezete szerint „kkv-k részére továbbadott támogatás”:
– a mentorált kkv-k részvétele a mentorálási alkalmakon, illetve
– egyéni és csoportos tanácsadás nyújtása a célcsoportot képező kkv-k számára.

„A vállalkozói mentorálás olyan komplex szemléletmódot és átfogó tudásfejlesztést eredményez a mentorált vállalkozásoknál, amely a tudásbővítéshez rendelkezésre álló erőforrások – beleértve a pénzügyi forrásokat is – optimális felhasználásához járul hozzá. A folyamat emellett személyre szabottan, egy hosszabb tanítási folyamaton keresztül segíti a vállalkozói szegmens kihívásainak megoldását, így a mentoráltak számára lehetőség adódik az egymás közötti tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására is. A felhívás külön figyelmet fordít arra, hogy a hátrányos helyzetű térségek vállalkozói számára is hozzáférhető szolgáltatást biztosítson, és felkészítse a vállalkozásokat a fejlesztési és átszervezési folyamatok gördülékeny megvalósításához” – olvashatjuk az itt elérhető felhívástervezetben.

A tervezet társadalmi egyeztetése már lezárult (nem volt hozzászólás).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS