Szja-mentesség: 25 év alatt számos kedvezmény elveszítheti motiváló erejét

2021. 01. 27., 09:00

A nyugdíj-előtakarékossági hajlandóságot is könnyen alááshatja a 25 év alattiak szja-mentessége.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy 2022-től személyijövedelemadó-mentességet terveznek biztosítani a 25 éven aluliak számára az átlagfizetés mértékéig. A Bank360.hu korábban megvizsgálta: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 269 ezer fő lenne érintett, akiknek a jelenlegi átlagbérrel számolva 59 610 forinttal maradna több a zsebükben havonta, ha most lépne hatályba az intézkedés.

Ugyanakkor, ha a teljes képet vizsgáljuk, a tervezett adómentesség negatív hatással is lehet a fiatalok öngondoskodására. Az állam ugyanis különböző ösztönzőkkel próbálja elérni, hogy javuljon a háztartások pénzügyi tudatossága és hosszú távú megtakarítási hajlandósága.

„Ennek az ösztönzésnek a fő motorja sok esetben a személyi jövedelemadóból származó visszatérítés, így pedig, ha egyébként nem kell szja-t fizetni, akkor ezek a kedvezmények is elvesztik megtakarításra motiváló erejüket” – közölte Veres Patrik, a Bank360 szakértője.

A szakember emlékeztet: különféle megtakarítási elemek segítségével az adóalanyok legfeljebb évi 280 000 forintot igényelhetnek vissza a személyi jövedelemadóból.

„Ha a 25 évnél fiatalabbak számára ez a motivációs elem megszűnik, akkor félő, hogy az öngondoskodás szerepe csökken, és inkább fogyasztási cikkekre megy majd el a felszabaduló jövedelem” – figyelmeztet Veres.

A különböző értékhatárig szja-visszatérítéssel érintett megtakarítási formák közé tartoznak a nyugdíjbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, a nyugdíj-előtakarékossági számlák, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítások.

A minél korábban megkezdett nyugdíjcélú előtakarékosság fontosságát pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni. Hasonlítsuk össze két fiatal példáját: az egyik 21 éves korától tesz félre évi 600 ezer forintot – ez átlagosan havi 50 ezer forintot jelent –, 3 százalékos éves kamattal, a másik viszont ugyanezt csak 25 éves korától teszi meg.

Ennek eredményeként a megtakarítást korábban kezdő fiatalnak 53,4 millió forintos megtakarítása lesz 65 éves korára, a másiknak viszont csupán 45,2 millió forint lesz majd a számláján.

Nemcsak a nyugdíjcélú megtakarítások járhatnak rosszul

Szintén kárvallotjai lehetnek az intézkedésnek a nagyon rugalmas önsegélyező és egészségpénztári megtakarítások, amelyekre – a nyugdíj-megtakarításhoz hasonlóan – 20 százalék adóvisszatérítést lehet igénybe venni, maximum 150 000 forintig.

A megtakarított összeg olyan célokra is felhasználható, mint a lakáshitel törlesztése, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele vagy gyermek születésekor annak ellátásához szükséges termékek beszerzése.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS