Rekordévet zártak a nyugdíjpénztárak

2024. 02. 26., 15:10

Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Soha ekkora hozamot nem értek még el a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, mint 2023-ban. A hatalmas inflációt is túlszárnyalták, a befektetéseiken csaknem 340 milliárd forintot kerestek, ami nagyjából 21 százalékos hozamot jelent, ami 3–4 százalékos reálhozamnak felel meg. A tavaly a befektetéseken elért eredmény olyannyira kiemelkedő volt, hogy több mint a két és félszerese lett a korábbi, 2019-es nyugdíjpénztári rekordnak. Akkor 133,75 milliárd forint volt a befektetések együttes eredménye.

A gigantikus mértékű hozam mellé rekord összegű tagdíjbefizetés is társult, az 1,073 milliós tagság összesen több mint 128 milliárd forintot tett be az egyéni számláira, amihez a munkáltatók további 42,3 milliárd forinttal járultak hozzá. Előbbi 8, az utóbbi csaknem 13 százalékos növekedés 2022-höz képest. Ez mindkét esetben elmarad ugyan az inflációtól, de még így is szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a tagok száma az év során 19 ezer fővel csökkent, és a meglévő tagokra is jellemző, hogy a fix összegre beállított havi befizetéseken lassabban változtatnak – értékeli a számokat Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője. 

A kifizetések is nőttek az elmúlt évben 9,4 százalékkal, 139 milliárd forintra. Ennek részben az lehetett az oka, hogy a tagság egyre idősebb, és többen mennek nyugdíjba, részben pedig az egyéb kifizetések. A tagok egy része a 2022-es gyenge teljesítmény láttán megvonta a bizalmat a kasszáktól – ezt a 2023-as rekord teljesítményt látva elhamarkodottan tették. A másik részük lehetséges, hogy a megnövekedett megélhetési költségek miatt volt kénytelen hozzányúlni az eredetileg nyugdíjcélra félretett megtakarításához. 

Rohamosan öregszik a tagság

A rekord összegű ki- és befizetések, valamint az elképesztően magas hozam eredőjeként a kasszák portfóliója 1960 milliárd forintosra duzzadt, ez az jelenti hogy egy átlagos pénztártag számláján az év végén már több mint 1,8 millió forint volt.

Az idősebb tagokén persze nagyobb összeg van, mint a fiatalokén, akik közül egyre kevesebbet tudnak megszólítani és belépésre bírni a pénztárak. A 30 év alatti pénztártagok száma öt év alatt 22 ezerrel csökkent, 2022 végén már kevesebb, mint 44 ezer 16–29 éves fiatalnak volt önkéntes nyugdíjpénztári számlája. A 30-44 éves pénztártagok is egyre kevesebben vannak, 140 ezerrel csökkent ez a korcsoport öt év alatt 325 ezerre. 

Ennek részben persze nem csak az az oka, hogy az új tagok idősebbek, de a fiatalok is öregszenek az évek során. Jelenleg a 45–60 éves korosztály a legnépesebb a nyugdíjpénztári tagságon belül, 545 ezren vannak, 68 ezerrel többen, mint öt éve. A 60 év fölötti korosztályba is egyre több pénztártag lép be, 49 ezerrel nőtt ez a csoport öt év alatt, lassan megközelíti a 180 ezret a számuk. 

Természetesen minél idősebb egy pénztártag, átlagosan annál nagyobb összegű az egyenlege. A 60 év fölöttieknek 2,5 millió forint körüli megtakarítása volt 2022 végén, a 45–60 éveseknek kevesebb, mint 1,5 milliónyi. A 30–45 évesek nem egészen 900 ezer, az ennél fiatalabbak 300 ezer forint alatti átlagos egyenleggel rendelkeztek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS