Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Soha ekkora hozamot nem értek még el a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, mint 2023-ban. A hatalmas inflációt is túlszárnyalták, a befektetéseiken csaknem 340 milliárd forintot kerestek, ami nagyjából 21 százalékos hozamot jelent, ami 3–4 százalékos reálhozamnak felel meg. A tavaly a befektetéseken elért eredmény olyannyira kiemelkedő volt, hogy több mint a két és félszerese lett a korábbi, 2019-es nyugdíjpénztári rekordnak. Akkor 133,75 milliárd forint volt a befektetések együttes eredménye.
A gigantikus mértékű hozam mellé rekord összegű tagdíjbefizetés is társult, az 1,073 milliós tagság összesen több mint 128 milliárd forintot tett be az egyéni számláira, amihez a munkáltatók további 42,3 milliárd forinttal járultak hozzá. Előbbi 8, az utóbbi csaknem 13 százalékos növekedés 2022-höz képest. Ez mindkét esetben elmarad ugyan az inflációtól, de még így is szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a tagok száma az év során 19 ezer fővel csökkent, és a meglévő tagokra is jellemző, hogy a fix összegre beállított havi befizetéseken lassabban változtatnak – értékeli a számokat Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.
A kifizetések is nőttek az elmúlt évben 9,4 százalékkal, 139 milliárd forintra. Ennek részben az lehetett az oka, hogy a tagság egyre idősebb, és többen mennek nyugdíjba, részben pedig az egyéb kifizetések. A tagok egy része a 2022-es gyenge teljesítmény láttán megvonta a bizalmat a kasszáktól – ezt a 2023-as rekord teljesítményt látva elhamarkodottan tették. A másik részük lehetséges, hogy a megnövekedett megélhetési költségek miatt volt kénytelen hozzányúlni az eredetileg nyugdíjcélra félretett megtakarításához.
A rekord összegű ki- és befizetések, valamint az elképesztően magas hozam eredőjeként a kasszák portfóliója 1960 milliárd forintosra duzzadt, ez az jelenti hogy egy átlagos pénztártag számláján az év végén már több mint 1,8 millió forint volt.
Az idősebb tagokén persze nagyobb összeg van, mint a fiatalokén, akik közül egyre kevesebbet tudnak megszólítani és belépésre bírni a pénztárak. A 30 év alatti pénztártagok száma öt év alatt 22 ezerrel csökkent, 2022 végén már kevesebb, mint 44 ezer 16–29 éves fiatalnak volt önkéntes nyugdíjpénztári számlája. A 30-44 éves pénztártagok is egyre kevesebben vannak, 140 ezerrel csökkent ez a korcsoport öt év alatt 325 ezerre.
Ennek részben persze nem csak az az oka, hogy az új tagok idősebbek, de a fiatalok is öregszenek az évek során. Jelenleg a 45–60 éves korosztály a legnépesebb a nyugdíjpénztári tagságon belül, 545 ezren vannak, 68 ezerrel többen, mint öt éve. A 60 év fölötti korosztályba is egyre több pénztártag lép be, 49 ezerrel nőtt ez a csoport öt év alatt, lassan megközelíti a 180 ezret a számuk.
Természetesen minél idősebb egy pénztártag, átlagosan annál nagyobb összegű az egyenlege. A 60 év fölöttieknek 2,5 millió forint körüli megtakarítása volt 2022 végén, a 45–60 éveseknek kevesebb, mint 1,5 milliónyi. A 30–45 évesek nem egészen 900 ezer, az ennél fiatalabbak 300 ezer forint alatti átlagos egyenleggel rendelkeztek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.