Óriási az érdeklődés az önkéntes pénztári megtakarítások lakhatási célra való adómentes felhasználásának lehetősége iránt. A Credipass szakértői összefoglalták, hogy kik, mire és hogyan használhatják fel ezt az összeget, választ adva a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.
A program még csak javaslati szintig jutott ugyan, de már társadalmi vitára bocsátotta a kormány a tervezetet, amelynek értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet majd kizárólag lakhatási célra felhasználni 2025-ben. További részlet, hogy a legfeljebb a 2024. szeptember 30-ai egyenleghez lehet majd ilyen módon hozzáférni, maximum három kifizetéssel. Ez azért is lehet kivételes lehetőség, hiszen ezeket a megtakarításokat eddig csak 10 év letelte után lehetett feltörni, és csak abban az esetben, ha a pénztártag a 10 év letelte előtt vonult nyugdíjba (és ekkor is 15 százalékos szja-t kellett fizetni a tőkére). Tehát teljesen adómentesen csakis 10 év után és nyugdíjba vonulás esetén lehetett hozzáférni ezekhez az összegekhez. A lehetőség kapcsán a Credipass szakértői az alábbi kérdésekkel találkoztak a legtöbbször.
Mikor, milyen feltétellel lehet és kötelező-e felhasználni, feltörni a megtakarítást?
Nem kötelező, a megtakarítások lakáscélú felhasználása opcionális lehetőség, azaz arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet. Azonban, aki így dönt, annak 2025-ben, ebben az egy éves időtartamban, van lehetősége a lakáscélú felhasználásra teljesen adómentesen.
Mit jelenthet pontosan a lakáscélú felhasználás?
A javaslat a hitelintézeti törvényben meghatározottak alapján az alábbiakat tekinti lakáscélnak:
– meglévő lakáshitel elő- vagy végtörlesztésére (azonban ezt még pontosan nem definiálta a tervezet);
– hitellel történő lakásvásárlás esetén az önerő növelésére;
– lakás korszerűsítésének, felújításának támogatására (építés, bővítés, korszerűsítés, felújítás – itt is pontosítás várható).
Csak saját tulajdonú ingatlanra lehet felhasználni az összeget?
A tervezet szerint feltétel, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy házastársa, vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza. Hogy életvitelszerűen ott kell-e élni a kérdéses ingatlanban, arról egyelőre nincs információ.
Csak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást lehet feltörni vagy más nyugdíj- illetve egészségpénztári megtakarítás is felhasználható lesz?
A jelenlegi információk szerint, egyéb nyugdíjcélú megtakarításokat (pl. nyugdíjbiztosítás, nyesz) nem lehet majd lakáscélra fordítani, kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött összegeket.(De például az egészségpénztári megtakarítások esetében is van lehetőség arra, hogy önsegélyező jelleggel azt lakáshitel törlesztésére fordítsuk.)
Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője a téma kapcsán elmondta: „Átlagosan ma 1,5–3 millió forint közötti összegű megtakarítás juthat egy-egy pénztári tagra, (friss adatok szerint jelenleg 1 100 000 pénztártagot számlálunk Magyarországon, akiknek összesen 2100 milliárd forint körüli megtakarításuk van, de sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező, nem fizető tag is). Ezt a nagyságrendű összeget nagy eséllyel forgathatják majd be az ügyfelek meglévő ingatlanuk korszerűsítési, felújítási munkáiba, vagy meglévő hitelük törlesztésébe, hiszen ez nagy segítséget jelenthet a havi anyagi terhek csökkentésében, illetve a meglévő ingatlan állapotának javításában, hosszútávú fenntartásában. Azonban ez az összeg – akár önerőként, hitelfelvétel mellett – egy új ingatlan vásárlásához is hozzásegítheti a pénztári tagokat, hiszen sok szülő, nagyszülő a gyermekének az életkezdését, lakáscélját szeretné majd segíteni. Érdemes körüljárni a lehetőségeket: hogyan, és mibe is érdemes okosan befektetni, felhasználni ezeket a felszabadítható összegeket.”
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.