Meghaladja a 400 ezret a nyugdíjbiztosítási szerződések száma

2021. 12. 08., 18:30

A nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idén átlépi a négyszázezres küszöböt – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Magyarországon 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, miután az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

A törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, így év végén jellemzően nagyon sok ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. A maximális adókedvezmény eléréséhez az szükséges, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.

A NAV adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, csaknem 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.

A gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez a Mabisz szerint jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, mert az szja-visszatérítés gyarapíthatja a nyugdíjmegtakarítást. Annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adóvisszatérítés – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A szövetség közleménye idézi az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe idei, 16 ország 16 ezer lakójára kiterjedő kutatását, amely szerint a magyarok 48 százalékának nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS