A 2022-es fekete év után az idei eddig az óriás hozamoké volt a nyugdíjpénztáraknál, kilenc hónap alatt csaknem a tavalyi veszteség dupláját nyerték vissza, és még az inflációt is megelőzhetik. A működésük azonban veszteséges maradt, és a taglétszám is csökken – írja elemzésében a Bank360.hu.
Idénkilenc hónap alatt 209 milliárd forintos eredményt értek el a befektetéseiken a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, ami történelmi rekord - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A tavalyi 117 milliárd forintos veszteséget ezzel bőven ledolgozták. Sőt az utolsó 12 hónapban már csaknem 280 milliárd forintot fialtak az önkéntes nyugdíjkasszákban tartott befektetések, ez pedig azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 18 százalékos hozamot értek el a portfóliók. Ez bőven magasabb a szeptemberben mért egyéves inflációnál (12,2 százalék), sőt az idei évre várt 17,6-18,1 százalékos átlagos inflációs várakozással is felveszi a versenyt, vagyis a pénztárak reálhozamot is elérhetnek ezzel a teljesítménnyel 2023-ban – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A magas hozamoknak köszönhetően az szeptember végén 1815 milliárd forintot meghaladó összeg halmozódott fel a pénztártagok egyéni számláin, ami historikus rekord, és egyúttal azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjpénztári számlán csaknem 1,7 millió forintnyi megtakarítás volt. A pénztárak sokat nyerhettek az idén mind a részvényjellegű, mint az állampapír-befektetéseiken. Az intézmények magyar állampapírból 840 milliárd forintnál is többet tartottak a harmadik negyedév végén, ez a legjelentősebb befektetésük, a portfóliók több mint 46 százaléka van ilyen eszközben.
A taglétszám alakulása már alakult ennyire kedvezően, mint a befektetéseké. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a harmadik negyedévben újabb 4 ezer tagot veszítettek el, 1,074 milliós létszámmal zárták a szeptembert. Ennek egyik oka, hogy fiatal új tagokat nehezen tudnak szerezni, a meglévő tagságból pedig egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt vagy a 21 éves tagságot, amelyet követően adó- és járulékmentesen felvehetik a megtakarításaikat.
Az első kilenc hónapban 106,4 milliárd forintnyi befizetés érkezett a pénztárakba, ami ugyan rekord összegnek számít, és 6,6 százalékkal meghaladja a tavalyit, de nem tart lépést az inflációval. Reálértéken kevesebb tagdíjat fizettek a pénztártagok, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ráadásul a kifizetések értéke még magasabb volt, mint a befolyt összeg, megközelítette a 109,5 milliárd forintot.
A legtöbbet egyösszegű kifizetést kértek a számlájuk terhére, de sokan vették ki a felhalmozott hozamot is, illetve voltak olyan tagok is, akik kiléptek a pénztárból, hogy kivehessék a megtakarítást. Több mint 15 ezer kilépés történt az idén az első három negyedévben, ami jóval több, mint a korábbi években megszokott. Tavaly 12 ezren, 2020-2021-ben nagyjából 9 ezren léptek ki az önkéntes nyugdíjpénztárakból az első kilenc hónapban. Az idei gyászos adat mögött részben a csalódás állhat, a 2022-es gyenge hozamok miatt dönthettek így a tagok. Másrészt az is szerepet játszhatott ebben, hogy a megnövekedett megélhetési költségek fedezése érdekében a tagok közül sokaknak hozzá kellett nyúlniuk a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz is – írja a Bank360.hu.
A pénztárak működési eredménye csak minimális mértékben javult 2022-höz képest, 844 millió forintos mínuszban zárták az első kilenc hónapot. A működési kiadások csaknem 27 százalékkal nőttek részben az emelkedő bérek, részben az infláció miatt megugró más költségek miatt.
Ezt nem volt képes kompenzálni sem a bevételek növekedése, sem az, hogy az idén a pozitív hozam miatt már a nem fizető pénztártagok számláiról is vonhattak el díjat a működésükre az intézmények. 1,34 milliárd forintot szedtek be végül ezen a címen a pénztárak, ez a 41-szerese a tavalyinak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.