Jön az önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutató

2019. 10. 08., 16:01

Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót (tkm) vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezzel 2020-tól összehasonlíthatóvá válnak a két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára – közölte Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztári felügyeleti igazgatója.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tkm egy feltételezett pénztártag hosszú távú megtakarításait modellezi, a befizetéseiből és megtakarításaiból levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben.

Az ajánlás szerint a tkm-et a pénztárak számolják ki, mivel a költségekre vonatkozó naprakész adatok náluk találhatók. Az ügyfelek jövő tavasztól egyszerűen összevethetik az élet-és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit.

A most bevezetett mutató növelheti a fogyasztói tudatosságot, és mindkét nyugdíj-előtakarékossági szektorban erősítheti a versenyt. Előzetes kalkulációk szerint a pénztári teljes költségmutatók 0,5 százalék és 2,28 százalék között várhatóak.

A nyugdíjpénztári termékek hosszú távú jellege miatt a tkm-számítást 10, 20, és 30 éves időtartamokra, 45, 50 és 55 éves életkorú tagra és havi 25 ezer forint tagi befizetésre vetítve célszerű elvégezni. Az így kalkulált tkm-értékeket a pénztárak beküldik az MNB-nek, és ha van honlapjuk, akkor internetes felületen is közzéteszik. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS