Továbbra sem rendelkezik havonta félretehető összeggel a megkérdezettek 40 százaléka, de az átlag is csupán 30 000 forintot tud megtakarítani – derül ki a Generali Biztosító friss reprezentatív kutatásából.
A jövővel kapcsolatos várakozások tekintetében a hazai lakosság továbbra is meglehetősen borúlátó – ez rajzolódik ki a Generali legfrissebb kutatásából, amely a hazai 18-65 éves lakosság pénzügyi tudatosságát, megtakarítási szokásait és a nyugdíjas évekhez kapcsolódó elvárásait vizsgálta. A 2021 és '22-es, valamint az idei kutatás eredményeit összevetve szinte egyenértékű pesszimizmus uralkodik a lakosság körében: nem számítanak biztos megélhetésre, és hasonlóan rossz kilátásokat jósolnak a nyugdíjas éveikre, mint tavaly.
A jövedelmi különbségek és a megtakarítások tekintetében is komor kép bontakozik ki: a tavalyi aránynál valamivel kevesebben ugyan, de a megkérdezettek 40 százaléka továbbra sem rendelkezik havonta félretehető összeggel, de az átlag is csupán 30 000 forintot tud megtakarítani. Ezzel szemben minimálisan nőtt azok aránya, akik 150 000 forintnál is nagyobb plusz havi összeggel gazdálkodhatnak, de ők még mindig a válaszadók csupán 5 százalékát teszik ki.
A KSH friss elemzése tovább borzolja a kedélyeket: a kutatás szerint ugyanis folyamatosan csökken a népességszám. Míg 1980-ban 10 millió 709 ezren éltek Magyarországon, bő négy évtizeddel későbbre, 2023. január 1-jére ez a szám 9 millió 597 ezerre fogyott, ami az előrejelzések szerint a jövőben még tovább fog csökkenni. Ez pedig többek között annak köszönhető, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét: a 2011-es és a 2022-es népszámlálás közötti időszakban eltelt 11 évben a halálozások száma 464 ezer fővel múlta felül a születésekét.
Emellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: 1981-től napjainkig felgyorsult a népesség öregedési folyamata, ami a gyermek- és a fiatal-, valamint az időskorú népesség arányának kedvezőtlen változásával járt együtt. A gyermekkorúak (0–14 évesek) népességen belüli aránya várhatóan 0,6 százalékponttal csökken 2070-ig, míg a legalább 65 évesek részaránya 6,1 százalékponttal emelkedik majd. Magyarán egyre kevesebb aktív korú fiatalnak kell egyre több nyugdíjast eltartania a jövőben.
A népesedési tendenciák fényében a Generali kutatása még súlyosabb képet vázol fel: a válaszadók többsége nem remél javulást a nyugdíjasok életszínvonalával kapcsolatban. A megkérdezettek 22 százaléka véli úgy, hogy 20-30 év elteltével valamelyest romlanak majd az idősek kilátásai, 35 százalékuk szerint viszont sokkal rosszabb lesz a helyzet. 30 százalékuk szerint nem lesz változás a jelenlegi állapothoz képest, és mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy kedvezőbbek lesznek a körülmények a jövőben. Az emberek hozzáállását azonban nagyban meghatározza az anyagi helyzetük és a pénzügyi értelemben vett biztonságérzetük is: minél kevesebbet tudnak jelenleg megtakarítani, annál pesszimistábbak a jövőbeli boldogulásukat illetően. A válaszokból kiderül, hogy a hazai lakosság ideálisan havi 82 000 forintnyi nyugdíjcélú megtakarítással érezné úgy, hogy megfelelő életszínvonalat tud magának teremteni a nyugdíjas évekre.
A kutatás a magyarok jövőbeli várakozásaira is rákérdezett: az aktív keresők jövőjét illetően a tavalyi eredményhez képest minimálisan kevesebben, de még mindig a válaszadók közel harmada (26 százalék) gondolja, hogy az aktív korúak is sokkal rosszabbul fognak élni a következő évtizedekben, és mindössze 5 százalék véli úgy, hogy sokkal jobban, mint most.
Abban továbbra is nagy az egyetértés, hogy érdemes minél korábban, lehetőség szerint már a 30-as évek elején vagy akár pályakezdőként elkezdeni a tudatos öngondoskodást, és hosszú távú megoldásokban gondolkodni. Ilyen lehet többek között a nyugdíjbiztosítás.
A felmérés eredményei alapján a magyarok több mint fele pesszimistán gondolkodik az állami ellátórendszerről: arra számítanak, hogy öregkorukra már nem kapnak elegendő anyagi támogatást a központi költségvetésből. A tavalyi 59 százalékhoz képest idén a válaszadók 55 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjrendszer össze fog dőlni. Ezért sem meglepő, hogy hasonlóan magas arányban vannak azok (48 százalék), akik számításaik szerint idős korukban is dolgozni fognak, hogy biztosíthassák a megélhetésüket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.