A hozamok csúcsra jártak, félretenni is sikerült, reálértéken a tavaly szeptemberi állapothoz képest lassan visszaszerzi a vagyonát a lakosság. A szocho nem vette el a háztartások kedvét a befektetési alapoktól, és az öngondoskodásban is újra jobban hisznek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Végre a pénzénél van a lakosság – legalábbis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az elmúlt egy év történései alapján. Szeptember végére az előzetes harmadik negyedéves adatok alapján a háztartások pénzügyi vagyona 92 821,7 milliárd forintra hízott, ez 12,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Tekintettel viszont arra, hogy szeptemberben az éves infláció pont 12,2 százalékos volt, ez azt is jelenti, hogy a harmadik negyedév végére nagyjából éppen annyi vagyona volt a háztartásoknak reálértéken, mint egy évvel korábban. Ez természetesen összesített szám, azaz a megtakarítás összegétől és formájától függ, hogy ki milyen szaldóval zárta ezt az időszakot.
A pénzügyi vagyon ekkora növekedéséhez nagyon sokat kellett félretenni, 12 hónap alatt több mint 5 ezer milliárd forintot, és a hozamoknak is jól kellett alakulni. Azért az adatokból az is kiderül, hogy a nyári hónapok megterhelőek voltak a legtöbb család számára, a harmadik negyedévben kevesebbet tudtak megspórolni, mint az első vagy a második negyedévben. A korábbi években is így volt ez, a nyaralás és az iskolakezdés idején kevesebbet halmoztak fel a háztartások, mint az év többi részében.
Az idén júliustól szeptember végéig nem egészen 743 milliárd forintot tettek ki a friss megtakarítások. A lakosság vagyonát nem is a félretett pénz, inkább a hozamok növelték érdemben, az átértékelődések csaknem 2460 milliárd forintot hoztak, ami történelmi rekord egyetlen negyedév alatt.
A készpénz és betétek állománya három negyedéven át folyamatosan csökkent, ez a folyamat azonban a harmadik negyedévben látszólag megakadt, és kis mértékben ugyan, de ismét nőtt a lakosságnál lévő készpénz és bankbetét volumene. Ennek azonban nem az volt az oka, hogy a lakosság elkezdett több pénzt tartani otthon bankjegyekben, vagy több pénzt vitt be a bankokba. A részletes adatokból jól látszik, hogy a devizában tartott betétek és készpénz értéke ugrott meg, miután a július elején még 375 forint alatt járó euró árfolyama szeptember végén 390 forint fölé került. (Az azóta eltelt időben újra erősödött a forint, aminek a hatása ellentétes irányban fog majd jelentkezni a következő negyedév adataiban.)
Szeptember végén a háztartásoknál 6 ezer milliárd forintnyi forint készpénz és csaknem 450 milliárd forintnyi valuta volt, emellett forint betétben nem egészen 9400 milliárd, devizabetétben több mint 2400 milliárd forintot tartottak. A külföldi bankokban minden korábbinál több pénzt halmoztak fel a magyarok 1734,3 milliárd forintot tetőzött a volumen.
Az értékpapírokban lévő megtakarítások volumene sokkal nagyobb mértékben nőtt, a kisbefektetők inkább ott fektették be a pénzüket, hogy ellensúlyozzák az infláció hatásait. Állampapírokba több mint 450 milliárd forint áramlott a harmadik negyedévben, ezzel a teljes állomány 12 ezer milliárd forint fölé került.
Banki kötvényekbe is került mintegy 60 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás, ez az állomány már 540 milliárd forint fölött volt, annak ellenére népszerű maradt ez a hitelpapír, hogy július óta a kamatait már csupán a 15 százalékos kamatadó, de 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli.
Nem mentesültek az új közteher alól a befektetési alapok sem (az ingatlanalapok kivételével), ennek dacára a lakossági kereslet irántuk mit sem csökkent. Belföldi befektetési alapokba a harmadik negyedévben csaknem 480 milliárd forint friss pénz áramlott, több mint a szocho mentes állampapírokba, külföldi alapokban pedig további 23,3 milliárd landolt. Ennek köszönhetően a háztartások szeptember végén hazai és külföldi befektetési jegyekben már 8919 milliárd forintot tartottak, ami történelmi rekord.
Tőzsdei részvényekben is rekord összeget tartott a lakosság a kilencedik hónap végén, első ízben haladta meg az értékpapírok értéke a 2 ezer milliárd forintot. A kisbefektetők a részvénypiacon akárcsak a második negyedévben a harmadikban is nettó eladók voltak, az árfolyamok viszont olyan szépen alakultak, hogy bő 160 milliárd forintot kerestek a részvény-befektetéseiken.
A nyugdíjpénztári és életbiztosítási díjtartalékok végre nőnek. A második és harmadik negyedévben a pénztárak kiváló hozamot értek el, ez vélhetően visszahozta a bizalmat az intézmények iránt. Talán ennek tudható be, hogy az idén a tavalyinál lényegesen több friss megtakarítás érkezett a nyugdíjalapokba és az életbiztosításokba is, mint 2022 harmadik negyedévében.
Az életbiztosítások 30 milliárd, a nyugdíjalapok 26,3 milliárd forintnyi befizetést könyvelhettek le, előbbi 70 százalékkal haladta meg a tavalyit, az utóbbi a háromszorosa a 2022-es harmadik negyedévinek. Az életbiztosítások hozama csaknem 50 milliárd forint volt ebben a három hónapban, az önkéntes nyugdíjkasszák pedig több mint 46 milliárd forintot nyertek a befektetési tevékenység eredményeként. Az életbiztosítások díjtartalékai így 2380 milliárd forintos rekordon zártak, az önkéntes nyugdíjpénztárak szintén csúcsot döntöttek, csaknem 2090 milliárd forintos ügyfélvagyonukkal.
A magánnyugdíjpénztárak szintén növelték a vagyonukat részben a befizetéseknek, részben a hozamoknak köszönhetően. Az időszak végén nem egészen 286 milliárd forinton osztozhatott a megmaradt mintegy 52 ezer magán-nyugdíjpénztári tag.
A harmadik negyedévben kis mértékben tovább nőtt a háztartások kötelezettség-állománya, és elérte a 14 617,8 milliárd forintot, ami nagyon közel van a mindenkori rekordhoz, a 2022 végén mért 14 625,7 milliárdhoz. A háztartások nettó pénzügyi vagyona így 78 204 milliárd forint volt szeptember végén.
A kötelezettségek döntő része - 12 482 milliárd forint - hitel volt, amit valamilyen pénzügyi intézménytől vettek fel a háztartások. A fogyasztási és a lakáshitelek állományánál is visszafogott növekedés volt, az idei alig a harmada lett a tavalyi nettó hitelfelvételnek. Bár a személyi hiteleknél nem volt visszaesés, az állomány csak kis mértékben nőtt, mivel a felvett hitelek mennyisége csak szerényebb mértékben haladta meg a törlesztésekét – írja elemzésében a Bank360.hu.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.