A magyarok egytizede sem adományoz rendszeresen

2020. 10. 12., 16:45

A magyar lakosság több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell rendszeresen adományoznia. Mégis van nyitottság bennük, hogy többet fizessenek egy termékért, szolgáltatásért, ha azzal egy jó ügyet támogathatnak – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító felmérése a 18-59 éves hazai lakosság körében készült, és az adományozási hajlandóságot, az adományozás leginkább kedvelt formáit és a támogatottak csoportját vizsgálta.

A kutatás alapján az adományozási hajlandóság tekintetében még bőven rejlik fejlődési potenciál a magyar lakosságban, ugyanis a válaszadók csupán 8 százaléka adományoz rendszeresen. 62 százaléka néha, a válaszadók 30 százaléka pedig soha nem szokott adományozni.

A rendszeresen adományozók körében a 40-49 éves, felsőfokú végzettségű, Budapesten és megyeszékhelyen élők lakosok voltak a legtöbben. Külön érdekesség, hogy a rendszeresen adományozók között a nők és férfiak fele-fele arányban voltak jelen, így a kevésbé érzelmesnek tekintett férfiak is ugyanúgy adományozó kedvűek, mint hölgy társaik.

A beteg gyermekeket támogatjuk

A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar lakosság leginkább anyagi támogatás formájában szeret adományozni: 69 százalék az adó 1% felajánlásával teszi ezt meg, közel felük pedig esetenkénti anyagi támogatással. A válaszadók harmada esetenkénti tárgyi adományokat juttat el a rászorulóknak, 15 százalék pedig véradással segít.

A válaszadók véleménye a leginkább támogatásra szoruló csoportokat illetően kevésbé volt egyöntetű, a legfontosabb 3 kategóriába a beteg gyermekek (53 százalék), az állatmenhelyek (43 százalék) és a rászoruló gyermekek (39 százalék) támogatását sorolták. Ezeken kívül támogatásra érdemes területnek tartják még a betegségekkel kapcsolatos szervezetek munkáját, a koraszülött ellátást és természeti értékeink megóvását.

Hajlandóak vagyunk többet fizetni, ha tudjuk, hogy miért

Az adományozás, rászorulók támogatása esetén örök kérdés, hogy ez kinek a felelősségi körébe tartozik leginkább – egyéni, vállalati, vagy közösségi vállalásnak kell lennie. A kutatás során a megkérdezettek 61 százaléka egyetértett abban – függetlenül attól, hogy ők adományoznak-e –, hogy a nagyvállalatoknak az is a feladatai közé tartozik, hogy a társadalom rászoruló rétegeinek támogatásában hangsúlyos részt vállaljanak magukra.

Az alacsonyabb adományozási kedv ellenére, hajlandóak többet fizetni egy termékért, szolgáltatásért, ha a díjnak egy bizonyos százaléka a jó ügyek támogatását célozza, azonban ebben az esetben rendkívül fontos a transzparencia. Azaz a válaszadók 55 százaléka azért cserébe, hogy többet fizet, tudni szeretné, hogy pontosan miért teszi ezt, leginkább a bizonytalanság, vagy egy esetleges átverés elkerülése érdekében.

Évente több ezer baba születik idő előtt

Annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban a koraszülött, illetve az alacsony testsúllyal született kisbabák életesélyei javultak, sajnos érdemi javulás nem következett be a koraszülések és kis súlyú születések előfordulásának gyakoriságában – derül ki a KSH 2016-os felméréséből.

Ugyanis az újszülöttek körében a koraszülöttek aránya továbbra is nagyon magas Magyarországon, 2016-ban például több mint 8000-en születtek meg idő előtt és sajnos ez az arány az elmúlt 30 évhez képest nem csökkent. A koraszülések okai a fertőzések, a terhesség alatti toxémia, születéskor az édesanya életkora (19 év alatt és 40 év felett) és az ikerterhesség

„A THSN az Újszülöttekért Program keretében a koraszülött ellátáshoz és az úgynevezett perinatális asphyxia (születés utáni oxigénhiányos állapot) nevű kóros állapot kezeléséhez nyújtunk segítséget, illetve a programmal szeretnénk felhívni a figyelmet a szülési sérülések súlyos következményeire, mely világszerte évi közel 1 millió újszülött halálát okozza, sokan pedig maradandó sérüléseket szenvednek. Célunk, hogy eszközbeszerzéssel, valamint képzésekkel, kutatásfejlesztéssel támogassuk a kórházak munkáját, valamint segítsük az érintett családokat" – mondta Földi-Tamás Ildikó, a THSN program hazai vezetője, a Generali Biztosító kommunikációs vezetője.

Kis segítséggel is világokat teremthetünk

A konkrét tárgyi támogatások mellett a Generali most cégcsoport szinten egyedi lépésre szánta el magát. A megújított TöbbMilliós Segítség balesetbiztosítás megkötésével közösen – az ügyfelei és a Generali – a biztosítási díj 10 százalékával támogathatják a THSN az Újszülöttekért Programot.

Ügyfeleink igényei alapján négy szegmens került meghatározásra és minden szegmens részére négy csomagot kínálunk, ezzel is elősegítve az egyéni igényekhez igazított szolgáltatás nyújtását. A termék többek között olyan új kockázati elemeket is tartalmaz, mint a fogtörés, baleset következtében szükségessé vált plasztikai beavatkozások és kerekesszék-térítés.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS