A magyarok egytizede sem adományoz rendszeresen

2020. 10. 12., 16:45

A magyar lakosság több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell rendszeresen adományoznia. Mégis van nyitottság bennük, hogy többet fizessenek egy termékért, szolgáltatásért, ha azzal egy jó ügyet támogathatnak – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító felmérése a 18-59 éves hazai lakosság körében készült, és az adományozási hajlandóságot, az adományozás leginkább kedvelt formáit és a támogatottak csoportját vizsgálta.

A kutatás alapján az adományozási hajlandóság tekintetében még bőven rejlik fejlődési potenciál a magyar lakosságban, ugyanis a válaszadók csupán 8 százaléka adományoz rendszeresen. 62 százaléka néha, a válaszadók 30 százaléka pedig soha nem szokott adományozni.

A rendszeresen adományozók körében a 40-49 éves, felsőfokú végzettségű, Budapesten és megyeszékhelyen élők lakosok voltak a legtöbben. Külön érdekesség, hogy a rendszeresen adományozók között a nők és férfiak fele-fele arányban voltak jelen, így a kevésbé érzelmesnek tekintett férfiak is ugyanúgy adományozó kedvűek, mint hölgy társaik.

A beteg gyermekeket támogatjuk

A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar lakosság leginkább anyagi támogatás formájában szeret adományozni: 69 százalék az adó 1% felajánlásával teszi ezt meg, közel felük pedig esetenkénti anyagi támogatással. A válaszadók harmada esetenkénti tárgyi adományokat juttat el a rászorulóknak, 15 százalék pedig véradással segít.

A válaszadók véleménye a leginkább támogatásra szoruló csoportokat illetően kevésbé volt egyöntetű, a legfontosabb 3 kategóriába a beteg gyermekek (53 százalék), az állatmenhelyek (43 százalék) és a rászoruló gyermekek (39 százalék) támogatását sorolták. Ezeken kívül támogatásra érdemes területnek tartják még a betegségekkel kapcsolatos szervezetek munkáját, a koraszülött ellátást és természeti értékeink megóvását.

Hajlandóak vagyunk többet fizetni, ha tudjuk, hogy miért

Az adományozás, rászorulók támogatása esetén örök kérdés, hogy ez kinek a felelősségi körébe tartozik leginkább – egyéni, vállalati, vagy közösségi vállalásnak kell lennie. A kutatás során a megkérdezettek 61 százaléka egyetértett abban – függetlenül attól, hogy ők adományoznak-e –, hogy a nagyvállalatoknak az is a feladatai közé tartozik, hogy a társadalom rászoruló rétegeinek támogatásában hangsúlyos részt vállaljanak magukra.

Az alacsonyabb adományozási kedv ellenére, hajlandóak többet fizetni egy termékért, szolgáltatásért, ha a díjnak egy bizonyos százaléka a jó ügyek támogatását célozza, azonban ebben az esetben rendkívül fontos a transzparencia. Azaz a válaszadók 55 százaléka azért cserébe, hogy többet fizet, tudni szeretné, hogy pontosan miért teszi ezt, leginkább a bizonytalanság, vagy egy esetleges átverés elkerülése érdekében.

Évente több ezer baba születik idő előtt

Annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban a koraszülött, illetve az alacsony testsúllyal született kisbabák életesélyei javultak, sajnos érdemi javulás nem következett be a koraszülések és kis súlyú születések előfordulásának gyakoriságában – derül ki a KSH 2016-os felméréséből.

Ugyanis az újszülöttek körében a koraszülöttek aránya továbbra is nagyon magas Magyarországon, 2016-ban például több mint 8000-en születtek meg idő előtt és sajnos ez az arány az elmúlt 30 évhez képest nem csökkent. A koraszülések okai a fertőzések, a terhesség alatti toxémia, születéskor az édesanya életkora (19 év alatt és 40 év felett) és az ikerterhesség

„A THSN az Újszülöttekért Program keretében a koraszülött ellátáshoz és az úgynevezett perinatális asphyxia (születés utáni oxigénhiányos állapot) nevű kóros állapot kezeléséhez nyújtunk segítséget, illetve a programmal szeretnénk felhívni a figyelmet a szülési sérülések súlyos következményeire, mely világszerte évi közel 1 millió újszülött halálát okozza, sokan pedig maradandó sérüléseket szenvednek. Célunk, hogy eszközbeszerzéssel, valamint képzésekkel, kutatásfejlesztéssel támogassuk a kórházak munkáját, valamint segítsük az érintett családokat" – mondta Földi-Tamás Ildikó, a THSN program hazai vezetője, a Generali Biztosító kommunikációs vezetője.

Kis segítséggel is világokat teremthetünk

A konkrét tárgyi támogatások mellett a Generali most cégcsoport szinten egyedi lépésre szánta el magát. A megújított TöbbMilliós Segítség balesetbiztosítás megkötésével közösen – az ügyfelei és a Generali – a biztosítási díj 10 százalékával támogathatják a THSN az Újszülöttekért Programot.

Ügyfeleink igényei alapján négy szegmens került meghatározásra és minden szegmens részére négy csomagot kínálunk, ezzel is elősegítve az egyéni igényekhez igazított szolgáltatás nyújtását. A termék többek között olyan új kockázati elemeket is tartalmaz, mint a fogtörés, baleset következtében szükségessé vált plasztikai beavatkozások és kerekesszék-térítés.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS