A magyarok egytizede sem adományoz rendszeresen

2020. 10. 12., 16:45

A magyar lakosság több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell rendszeresen adományoznia. Mégis van nyitottság bennük, hogy többet fizessenek egy termékért, szolgáltatásért, ha azzal egy jó ügyet támogathatnak – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító felmérése a 18-59 éves hazai lakosság körében készült, és az adományozási hajlandóságot, az adományozás leginkább kedvelt formáit és a támogatottak csoportját vizsgálta.

A kutatás alapján az adományozási hajlandóság tekintetében még bőven rejlik fejlődési potenciál a magyar lakosságban, ugyanis a válaszadók csupán 8 százaléka adományoz rendszeresen. 62 százaléka néha, a válaszadók 30 százaléka pedig soha nem szokott adományozni.

A rendszeresen adományozók körében a 40-49 éves, felsőfokú végzettségű, Budapesten és megyeszékhelyen élők lakosok voltak a legtöbben. Külön érdekesség, hogy a rendszeresen adományozók között a nők és férfiak fele-fele arányban voltak jelen, így a kevésbé érzelmesnek tekintett férfiak is ugyanúgy adományozó kedvűek, mint hölgy társaik.

A beteg gyermekeket támogatjuk

A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar lakosság leginkább anyagi támogatás formájában szeret adományozni: 69 százalék az adó 1% felajánlásával teszi ezt meg, közel felük pedig esetenkénti anyagi támogatással. A válaszadók harmada esetenkénti tárgyi adományokat juttat el a rászorulóknak, 15 százalék pedig véradással segít.

A válaszadók véleménye a leginkább támogatásra szoruló csoportokat illetően kevésbé volt egyöntetű, a legfontosabb 3 kategóriába a beteg gyermekek (53 százalék), az állatmenhelyek (43 százalék) és a rászoruló gyermekek (39 százalék) támogatását sorolták. Ezeken kívül támogatásra érdemes területnek tartják még a betegségekkel kapcsolatos szervezetek munkáját, a koraszülött ellátást és természeti értékeink megóvását.

Hajlandóak vagyunk többet fizetni, ha tudjuk, hogy miért

Az adományozás, rászorulók támogatása esetén örök kérdés, hogy ez kinek a felelősségi körébe tartozik leginkább – egyéni, vállalati, vagy közösségi vállalásnak kell lennie. A kutatás során a megkérdezettek 61 százaléka egyetértett abban – függetlenül attól, hogy ők adományoznak-e –, hogy a nagyvállalatoknak az is a feladatai közé tartozik, hogy a társadalom rászoruló rétegeinek támogatásában hangsúlyos részt vállaljanak magukra.

Az alacsonyabb adományozási kedv ellenére, hajlandóak többet fizetni egy termékért, szolgáltatásért, ha a díjnak egy bizonyos százaléka a jó ügyek támogatását célozza, azonban ebben az esetben rendkívül fontos a transzparencia. Azaz a válaszadók 55 százaléka azért cserébe, hogy többet fizet, tudni szeretné, hogy pontosan miért teszi ezt, leginkább a bizonytalanság, vagy egy esetleges átverés elkerülése érdekében.

Évente több ezer baba születik idő előtt

Annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban a koraszülött, illetve az alacsony testsúllyal született kisbabák életesélyei javultak, sajnos érdemi javulás nem következett be a koraszülések és kis súlyú születések előfordulásának gyakoriságában – derül ki a KSH 2016-os felméréséből.

Ugyanis az újszülöttek körében a koraszülöttek aránya továbbra is nagyon magas Magyarországon, 2016-ban például több mint 8000-en születtek meg idő előtt és sajnos ez az arány az elmúlt 30 évhez képest nem csökkent. A koraszülések okai a fertőzések, a terhesség alatti toxémia, születéskor az édesanya életkora (19 év alatt és 40 év felett) és az ikerterhesség

„A THSN az Újszülöttekért Program keretében a koraszülött ellátáshoz és az úgynevezett perinatális asphyxia (születés utáni oxigénhiányos állapot) nevű kóros állapot kezeléséhez nyújtunk segítséget, illetve a programmal szeretnénk felhívni a figyelmet a szülési sérülések súlyos következményeire, mely világszerte évi közel 1 millió újszülött halálát okozza, sokan pedig maradandó sérüléseket szenvednek. Célunk, hogy eszközbeszerzéssel, valamint képzésekkel, kutatásfejlesztéssel támogassuk a kórházak munkáját, valamint segítsük az érintett családokat" – mondta Földi-Tamás Ildikó, a THSN program hazai vezetője, a Generali Biztosító kommunikációs vezetője.

Kis segítséggel is világokat teremthetünk

A konkrét tárgyi támogatások mellett a Generali most cégcsoport szinten egyedi lépésre szánta el magát. A megújított TöbbMilliós Segítség balesetbiztosítás megkötésével közösen – az ügyfelei és a Generali – a biztosítási díj 10 százalékával támogathatják a THSN az Újszülöttekért Programot.

Ügyfeleink igényei alapján négy szegmens került meghatározásra és minden szegmens részére négy csomagot kínálunk, ezzel is elősegítve az egyéni igényekhez igazított szolgáltatás nyújtását. A termék többek között olyan új kockázati elemeket is tartalmaz, mint a fogtörés, baleset következtében szükségessé vált plasztikai beavatkozások és kerekesszék-térítés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS