36 évesen éri el a többséget a nyugdíjfrász

2019. 09. 30., 17:00

Egyre fiatalabb korra tevődik át a nyugdíj-megtakarítást indítók átlagéletkora, derül ki a Groupama Biztosító új, reprezentatív kutatásából. Melyek a legfontosabb motiváló tényezők, aminek a hatására előjön az előrelátó, gondoskodó énünk? A Groupama Biztostó friss országos kutatásának válaszaiból megtudhatjuk, és fény derül a jövő álomnyugdíjának összegére is.

A nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés szerint azonban mára az esetek több, mint felében már a harmincas évek derekán elkezdik a takarékoskodást. A megtakarítással rendelkezők közül legtöbben 36 éves korukban vágtak bele nyugdíjas éveik jobb anyagi hátterének megteremtésébe. Az utolsó nagyobb fellángolás 45 évesen jön el, az életkor előrehaladtával pedig egyre kevesebben döntenek úgy, hogy belefognak valamilyen öngondoskodásba.

Havi 20 ezer többlet már elég ösztönző lehet

A válaszokból kiderült, hogy a takarékoskodás megkezdését leginkább az a sok helyről hallott vélemény motiválta, hogy „nekünk már nem lesz nyugdíjunk”, de sok ember számára ugyanilyen jelentős tényező volt az is, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort. Sokakat ösztönzött még, hogy találkoztak valamilyen kedvező ajánlattal, vagy kiderült, hogy állami kedvezmény jár a megtakarításra.

Érdekes azonban, hogy a harmincas évek közepe vízválasztónak számít abból a szempontból is, hogy mi motiválja a takarékoskodás megkezdését. Fiatalabb korban, a pálya elején az anyagi feltételek még nagyobb eséllyel javulnak, ami óriási motivációs tényező, így azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek magukról előre gondoskodni, a biztosabbá, rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félretételére – 62 százalékuk vallotta ezt. Azok esetében viszont eddig a korig nem vágtak bele a takarékoskodásba, már a betöltött életkoruk volt az az ösztönző erő, ami miatt mégis elkezdték pénzüket félreraknivalamilyen formában – 75 százalékuk adta ezt a választ.

A kutatás megmutatta, hogy összességében az anyagi helyzet javulása döntő tényező a nyugdíjcélú megtakarítások indításában, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe döntést, azaz például biztosabbá, rendszeressé vált a jövedelmük, emelkedett a fizetésük vagy lejárt egy hitelük. Érdekes azonban, hogy nem feltétlenül kell nagyon nagy összegekre gondolni: a megkérdezettek többségének emlékei szerint havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek– mondta a kutatás eredményeinek részleteiről Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Mi számít jó nyugdíjnak?

A felmérésből kiderült, hogy az aktív korú lakosság 95 százaléka úgy gondolja, hogy ki kell majd egészítenie havi nyugdíját ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse idősebb éveit. A magyarok mai értéken átlagosan 238 ezer forintban határozzák meg azt az összeget, amely mellett szerintük nem lennének anyagi gondjaik időskorukban. Ugyanakkor, mindössze átlagosan 107 ezer forintos állami nyugdíjra számítanak reálisan, azaz várakozásaik szerint havonta 131 ezer forint hiányzik majd az anyagi szempontból stabilnak mondható nyugdíjas évekhez.

A hiányzó összeg pótlásáról jelenleg az aktív korú lakosság mindössze 29 százaléka gondoskodik előre: a megkérdezettek többségének ugyanis még nincs nyugdíjcélú megtakarítása, Közülük többen gondolkodnak azonban rajta: 12 százalékuk valószínűnek, 33 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy 5 éven belül elkezd nyugdíjcélra takarékoskodni.

Az emberek 89 százaléka a jó nyugdíjat a boldog időskor zálogának istartja, ez a harmadik legfontosabb szempont, amit megjelöltek a jó egészség, a szellemi frissesség után. Ugyanakkor jóval kevesebben vannak, akik szerint ezek meg is valósulhatnak – különösen a jó nyugdíj az, amit sokkal többen szeretnének, mint ahányan számítanak rá: mindössze a válaszadók 28 százaléka tartja reálisnak. Egészségük és szellemi frissességük tekintetében már derűlátóbbak: a jó egészségi állapotra 48, a szellemi frissességre pedig 43 százalékuk szerint jók a kilátásaik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-10-02 17:08:00
A Duna House Cégcsoport havi Tranzakciószám Becslése (DH-TB) és jelzáloghitel-előrejelzése szerint 2023 szeptemberében országosan 8067 lakóingatlan cserélt tulajdonost, valamint 50 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
2023-10-02 15:08:00
A más által írt írásbeli magánvégrendelet érvényességi feltétele két végrendeleti tanú alkalmazása. Előfordulnak olyan esetek, amikor a végrendelet a tanúk olvasható nevét nem, csak az aláírásukat tartalmazza. Érvényes-e a végrendelet, ha a tanú aláírása nem olvasható és a neve az okiratból sem tűnik ki? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem drága a csapatépítés, ha a dolgozók napi béréhez viszonyítjuk, de nem az étel, az ital és maga az esemény a fontos, hanem az, hogy mit hozunk ki a résztvevőkből. A látens távozóktól az elkerülhető fluktuáción át a jutalmazás-elismerés egyensúlyáig – íme, a recept ahhoz, hogy egy nyelvet beszéljen dolgozó és munkáltató. A következetes, tervszerű vállalati fejlődéshez vezető útról Kalmár Pétert, az [eureka] Consulting & Games alapító-vezérigazgatóját kérdeztük.
Egy igazán kreatív szakács, Szatmári Ferenc, alias Főzelékes Feri elárulja, hogyan építi forradalmi megoldásokkal a vállalkozását. A hartai gasztroblogger és influenszer több szakácskönyvvel a háta mögött, unokatestvérével közösen hívta életre a HIPPEACE főzelékbárt, amelynek alapjait a vásárlók is segítenek lerakni, közösségi finanszírozással. Ez az a helyzet, amikor a kedves vendég a receptet is hazaviheti az étteremből, de bőven van még újítás, amivel a franchise-ban szintén gondolkodó szakács előállt. Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
2023. 08. 06., 10:25
epizód: 2023 / 12   |   hossz: 28:19
Vajon hogyan vizsgázunk napjainkban stresszkezelésből és időmenedzsmentből – pont akkor, amikor a karrierünkre gazdasági nehézségek lehetnek hatással? Hogyan segíthet ezen az irányított játék, az ún. gamifikált fejlesztési folyamat, és hogyan gyógyít vele munkahelyi közösségeket, döntéshozó stratégiákat, karrier és magánélet egyensúlyában keletkezett zavarokat a „Mit játsszunk?” vlog egyik vezetője, Győri-Nádai Réka? A kreatív szakembert a vállalati soft skill tréningek és a játszva megoldható céges folyamatok sajátosságairól is faggattuk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS