36 évesen éri el a többséget a nyugdíjfrász

2019. 09. 30., 17:00

Egyre fiatalabb korra tevődik át a nyugdíj-megtakarítást indítók átlagéletkora, derül ki a Groupama Biztosító új, reprezentatív kutatásából. Melyek a legfontosabb motiváló tényezők, aminek a hatására előjön az előrelátó, gondoskodó énünk? A Groupama Biztostó friss országos kutatásának válaszaiból megtudhatjuk, és fény derül a jövő álomnyugdíjának összegére is.

A nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés szerint azonban mára az esetek több, mint felében már a harmincas évek derekán elkezdik a takarékoskodást. A megtakarítással rendelkezők közül legtöbben 36 éves korukban vágtak bele nyugdíjas éveik jobb anyagi hátterének megteremtésébe. Az utolsó nagyobb fellángolás 45 évesen jön el, az életkor előrehaladtával pedig egyre kevesebben döntenek úgy, hogy belefognak valamilyen öngondoskodásba.

Havi 20 ezer többlet már elég ösztönző lehet

A válaszokból kiderült, hogy a takarékoskodás megkezdését leginkább az a sok helyről hallott vélemény motiválta, hogy „nekünk már nem lesz nyugdíjunk”, de sok ember számára ugyanilyen jelentős tényező volt az is, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort. Sokakat ösztönzött még, hogy találkoztak valamilyen kedvező ajánlattal, vagy kiderült, hogy állami kedvezmény jár a megtakarításra.

Érdekes azonban, hogy a harmincas évek közepe vízválasztónak számít abból a szempontból is, hogy mi motiválja a takarékoskodás megkezdését. Fiatalabb korban, a pálya elején az anyagi feltételek még nagyobb eséllyel javulnak, ami óriási motivációs tényező, így azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek magukról előre gondoskodni, a biztosabbá, rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félretételére – 62 százalékuk vallotta ezt. Azok esetében viszont eddig a korig nem vágtak bele a takarékoskodásba, már a betöltött életkoruk volt az az ösztönző erő, ami miatt mégis elkezdték pénzüket félreraknivalamilyen formában – 75 százalékuk adta ezt a választ.

A kutatás megmutatta, hogy összességében az anyagi helyzet javulása döntő tényező a nyugdíjcélú megtakarítások indításában, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe döntést, azaz például biztosabbá, rendszeressé vált a jövedelmük, emelkedett a fizetésük vagy lejárt egy hitelük. Érdekes azonban, hogy nem feltétlenül kell nagyon nagy összegekre gondolni: a megkérdezettek többségének emlékei szerint havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek– mondta a kutatás eredményeinek részleteiről Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Mi számít jó nyugdíjnak?

A felmérésből kiderült, hogy az aktív korú lakosság 95 százaléka úgy gondolja, hogy ki kell majd egészítenie havi nyugdíját ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse idősebb éveit. A magyarok mai értéken átlagosan 238 ezer forintban határozzák meg azt az összeget, amely mellett szerintük nem lennének anyagi gondjaik időskorukban. Ugyanakkor, mindössze átlagosan 107 ezer forintos állami nyugdíjra számítanak reálisan, azaz várakozásaik szerint havonta 131 ezer forint hiányzik majd az anyagi szempontból stabilnak mondható nyugdíjas évekhez.

A hiányzó összeg pótlásáról jelenleg az aktív korú lakosság mindössze 29 százaléka gondoskodik előre: a megkérdezettek többségének ugyanis még nincs nyugdíjcélú megtakarítása, Közülük többen gondolkodnak azonban rajta: 12 százalékuk valószínűnek, 33 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy 5 éven belül elkezd nyugdíjcélra takarékoskodni.

Az emberek 89 százaléka a jó nyugdíjat a boldog időskor zálogának istartja, ez a harmadik legfontosabb szempont, amit megjelöltek a jó egészség, a szellemi frissesség után. Ugyanakkor jóval kevesebben vannak, akik szerint ezek meg is valósulhatnak – különösen a jó nyugdíj az, amit sokkal többen szeretnének, mint ahányan számítanak rá: mindössze a válaszadók 28 százaléka tartja reálisnak. Egészségük és szellemi frissességük tekintetében már derűlátóbbak: a jó egészségi állapotra 48, a szellemi frissességre pedig 43 százalékuk szerint jók a kilátásaik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.