36 évesen éri el a többséget a nyugdíjfrász

2019. 09. 30., 17:00

Egyre fiatalabb korra tevődik át a nyugdíj-megtakarítást indítók átlagéletkora, derül ki a Groupama Biztosító új, reprezentatív kutatásából. Melyek a legfontosabb motiváló tényezők, aminek a hatására előjön az előrelátó, gondoskodó énünk? A Groupama Biztostó friss országos kutatásának válaszaiból megtudhatjuk, és fény derül a jövő álomnyugdíjának összegére is.

A nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés szerint azonban mára az esetek több, mint felében már a harmincas évek derekán elkezdik a takarékoskodást. A megtakarítással rendelkezők közül legtöbben 36 éves korukban vágtak bele nyugdíjas éveik jobb anyagi hátterének megteremtésébe. Az utolsó nagyobb fellángolás 45 évesen jön el, az életkor előrehaladtával pedig egyre kevesebben döntenek úgy, hogy belefognak valamilyen öngondoskodásba.

Havi 20 ezer többlet már elég ösztönző lehet

A válaszokból kiderült, hogy a takarékoskodás megkezdését leginkább az a sok helyről hallott vélemény motiválta, hogy „nekünk már nem lesz nyugdíjunk”, de sok ember számára ugyanilyen jelentős tényező volt az is, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort. Sokakat ösztönzött még, hogy találkoztak valamilyen kedvező ajánlattal, vagy kiderült, hogy állami kedvezmény jár a megtakarításra.

Érdekes azonban, hogy a harmincas évek közepe vízválasztónak számít abból a szempontból is, hogy mi motiválja a takarékoskodás megkezdését. Fiatalabb korban, a pálya elején az anyagi feltételek még nagyobb eséllyel javulnak, ami óriási motivációs tényező, így azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek magukról előre gondoskodni, a biztosabbá, rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félretételére – 62 százalékuk vallotta ezt. Azok esetében viszont eddig a korig nem vágtak bele a takarékoskodásba, már a betöltött életkoruk volt az az ösztönző erő, ami miatt mégis elkezdték pénzüket félreraknivalamilyen formában – 75 százalékuk adta ezt a választ.

A kutatás megmutatta, hogy összességében az anyagi helyzet javulása döntő tényező a nyugdíjcélú megtakarítások indításában, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe döntést, azaz például biztosabbá, rendszeressé vált a jövedelmük, emelkedett a fizetésük vagy lejárt egy hitelük. Érdekes azonban, hogy nem feltétlenül kell nagyon nagy összegekre gondolni: a megkérdezettek többségének emlékei szerint havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek– mondta a kutatás eredményeinek részleteiről Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Mi számít jó nyugdíjnak?

A felmérésből kiderült, hogy az aktív korú lakosság 95 százaléka úgy gondolja, hogy ki kell majd egészítenie havi nyugdíját ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse idősebb éveit. A magyarok mai értéken átlagosan 238 ezer forintban határozzák meg azt az összeget, amely mellett szerintük nem lennének anyagi gondjaik időskorukban. Ugyanakkor, mindössze átlagosan 107 ezer forintos állami nyugdíjra számítanak reálisan, azaz várakozásaik szerint havonta 131 ezer forint hiányzik majd az anyagi szempontból stabilnak mondható nyugdíjas évekhez.

A hiányzó összeg pótlásáról jelenleg az aktív korú lakosság mindössze 29 százaléka gondoskodik előre: a megkérdezettek többségének ugyanis még nincs nyugdíjcélú megtakarítása, Közülük többen gondolkodnak azonban rajta: 12 százalékuk valószínűnek, 33 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy 5 éven belül elkezd nyugdíjcélra takarékoskodni.

Az emberek 89 százaléka a jó nyugdíjat a boldog időskor zálogának istartja, ez a harmadik legfontosabb szempont, amit megjelöltek a jó egészség, a szellemi frissesség után. Ugyanakkor jóval kevesebben vannak, akik szerint ezek meg is valósulhatnak – különösen a jó nyugdíj az, amit sokkal többen szeretnének, mint ahányan számítanak rá: mindössze a válaszadók 28 százaléka tartja reálisnak. Egészségük és szellemi frissességük tekintetében már derűlátóbbak: a jó egészségi állapotra 48, a szellemi frissességre pedig 43 százalékuk szerint jók a kilátásaik.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 15., 18:25
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.
2025. 05. 15., 17:05
A tartósan élénk kereslet miatt az eladók kerültek helyzetbe a lakáspiacon, és egyre kisebb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor. Az Otthon Centrum első negyedéves összegzése szerint a panelek árából engedik a legkevesebbet a tulajdonosok.
2025. 05. 14., 18:25
2025 első negyedévében is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak taglétszám-növekedése, az öngondoskodók és a munkáltatók pedig szintén tovább növelték befizetéseiket. A nyugdíjkasszák vagyongyarapodását visszafogták a lakhatási célú kifizetések; a Pénztárszövetség várakozásai szerint pedig az év során összesen 150–200 milliárd forint nyugdíjvagyont használhatnak fel erre a tagok.
2025-05-14 23:10:44
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) közel négy évtizede segíti tudásmegosztással a hazai vállalatok versenyképességét, és kiemelt céljai között szerepel a kkv-k szakmai támogatása. Ennek jegyében június 3-tól az ATV-n és a TV2 Play-en egyedi műsorformátumot indít Cégfejlesztők címmel magyar vállalkozások fejlesztésére. A műsor szakmai zsűrijének tagja lesz Eppel János, a VOSZ elnöke.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS