Valóban lejárt a nyitott irodák aranykora?

2019. 08. 15., 13:15

A kétezres évek elején kifejezetten vonzónak tűntek a nyitott irodák, mert nagyobb kreativitást, közösségépítő hatást ígértek. Az open office kora több elemzés szerint lejárt, de legalábbis finomításra szorul. Vajon milyen iroda után vágyakozunk most? Erre kereste a választ a Dreamjo.bs a felmérésében.

Balogh Péter, az NNG társalapítója és egykori vezérigazgatója, jelenleg startupokat segítő angyalbefektető, mentor arról értekezett két éve a Forbes.hu-n, hogy „nyitott irodába akkor ültesd a csapatodat, ha nem várod el tőlük a gondolkodást”.

Mivel a kérdés Balogh Pétert továbbra is foglalkoztatja, saját cégével és a Dreamjo.bs-zal közösen készítettek egy felmérést.

Milyen irodában dolgozna a legszívesebben? – tették fel a kérdést.

  • A megkérdezettek 13 százaléka voksolt a nyitott térre,
  • 13 százalék a hasonló elven alapuló közösségi irodára szavazott,
  • a legtöbben (36 százalék) zárt térben, legfeljebb 3 személy társaságában dolgoznának szívesen,
  • 19 százalék félmegoldással is kibékülne, elkerített dolgozói állomásokban is meglenne a nyitott irodán belül,
  • a saját irodát 21 százalék választaná szívesen. (Ez összesen 102 százalék, nyilván kerekítésekből adódóan.)

Az eredmény azokat erősíti, akik azt vallják, hogy a nyitott iroda adta túl sok inger nem feltétlenül serkenti, épp ellenkezőleg, sokszor akadályozza a hatékony munkavégzést. A dolgozók többségének valószínűleg szüksége van a nyugodt, csendes munkakörnyezetre az elmélyülést igénylő feladatok elvégzéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS