Valóban lejárt a nyitott irodák aranykora?

2019. 08. 15., 13:15

A kétezres évek elején kifejezetten vonzónak tűntek a nyitott irodák, mert nagyobb kreativitást, közösségépítő hatást ígértek. Az open office kora több elemzés szerint lejárt, de legalábbis finomításra szorul. Vajon milyen iroda után vágyakozunk most? Erre kereste a választ a Dreamjo.bs a felmérésében.

Balogh Péter, az NNG társalapítója és egykori vezérigazgatója, jelenleg startupokat segítő angyalbefektető, mentor arról értekezett két éve a Forbes.hu-n, hogy „nyitott irodába akkor ültesd a csapatodat, ha nem várod el tőlük a gondolkodást”.

Mivel a kérdés Balogh Pétert továbbra is foglalkoztatja, saját cégével és a Dreamjo.bs-zal közösen készítettek egy felmérést.

Milyen irodában dolgozna a legszívesebben? – tették fel a kérdést.

  • A megkérdezettek 13 százaléka voksolt a nyitott térre,
  • 13 százalék a hasonló elven alapuló közösségi irodára szavazott,
  • a legtöbben (36 százalék) zárt térben, legfeljebb 3 személy társaságában dolgoznának szívesen,
  • 19 százalék félmegoldással is kibékülne, elkerített dolgozói állomásokban is meglenne a nyitott irodán belül,
  • a saját irodát 21 százalék választaná szívesen. (Ez összesen 102 százalék, nyilván kerekítésekből adódóan.)

Az eredmény azokat erősíti, akik azt vallják, hogy a nyitott iroda adta túl sok inger nem feltétlenül serkenti, épp ellenkezőleg, sokszor akadályozza a hatékony munkavégzést. A dolgozók többségének valószínűleg szüksége van a nyugodt, csendes munkakörnyezetre az elmélyülést igénylő feladatok elvégzéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS