Túl a mélyponton: a második negyedévben újra létszámot növelnek a hazai cégek

Túl a mélyponton: a második negyedévben újra létszámot növelnek a hazai cégek
2023. 03. 14., 15:43

2023 második negyedévében a hazai munkáltatók 26 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 22 százalékuk tervez. Létszámnövelésre főként a nagyobb vállalatok körében kerülhet sor, az álláskeresők ebben az időszakban leginkább az energia és közmű, a pénzügy és ingatlan, valamint az IT szektorokban számíthatnak élénk munkaerőkeresletre – derül ki a ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 2 százalékos átlagos értéket ért el, ami 10 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értékénél, ugyanakkor 10 százalékponttal elmarad az egy évvel korábbi +12 százalékos szinttől.

„Két negyedévnyi visszaesést követően a hazai munkáltatók körében újra pozitív munkaerő-felvételi trendet mérünk a következő három hónapra – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – A recessziós forgatókönyv lehetősége miatti óvatosság lassan oldódni látszik, a fordulat különösen a középső országrészben működő, valamint a 250 főnél nagyobb létszámot alkalmazó vállalatok körében tapasztalható. Egyelőre kérdéses, hogy tartós fordulat következik-e be, de az nagyon valószínű, hogy a munkaerőpiac már túljutott az év eleji mélypontján.”

A 2 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legszélesebb körben Budapesten (NFM: +14 százalék) és Közép-Magyarországon (+11 százalék) várnak létszámbővülést, ugyanakkor a Dél-Dunántúlon (-23 százalék) az Észak-Magyarországon (-22 százalék) és a Közép-Dunántúlon (-9 százalék) továbbra is jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. Az alföldi régiókban és a Nyugat-Dunántúlon az átlagnak megfelelő, minimális bővülést mutatnak az előrejelzések.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb felfutást az energia és közmű (NFM: +31 százalék), a pénzügy és ingatlan (+19 százalék), valamint az IT (+12 százalék) szektorokban várják, de enyhe bővülésben a szállítmányozás, logisztika és autóipar (+6 százalék) és a fogyasztási javak és szolgáltatások (+4 százalék) szektorok is bíznak. Az alapanyag- és feldolgozóipar (-4 százalék), a kommunikációs szolgáltatások (-4százalék), illetve az egészségügy és élettudományok (-6 százalék) területén ugyanakkor további létszámleépítés valószínűsíthető.

A jelenlegi helyzetben továbbra is a nagyobb cégek rendelkeznek jóval optimistább kilátásokkal. A Nettó Foglalkoztatási mutató a 250 fő feletti létszámmal rendelkező vállalatok körében a legmagasabb (+12 százalék), és az 50-249 fős cégek is létszámbővítéssel számolnak (+5 százalék). A 10-49 fős kisvállalkozások azonban további leépítéseket terveznek (-5 százalék), miközben a 10 fő alatti mikrovállalkozások (-1 százalék) stagnálás közeli helyzetre számítanak.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi szinten stagnálnak a munkaerőpiaci kilátások, igaz, ez a mutatószám igen magas, 23 százalékos szinten áll. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a legszélesebb körben Hollandiában, Norvégiában és Svájcban terveznek munkaerő-bővülést (NFM: 31-31 százalék). Európán kívüli régiókat tekintve jelenleg Közép- és Észak-Amerikában a legnagyobb az optimizmus a foglalkoztatás terén.

A felmérés során ezúttal arra is rákérdeztek, mekkora nehézséget okoz a cégeknek jelenleg, hogy a nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudják betölteni. Bár a hazai cégek 82 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 19 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább a gyártási, a mérnöki és az IT munkakörökben jelentkezik.

A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni. Bérversenybe a cégek 49 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 37 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek közel harmada (32 százalék) él. A válaszadó munkáltatók 31 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.

Az elmúlt időszakban terjedőben van a külföldi munkaerő alkalmazása, ezért erre a témára a jelenlegi felmérés is kitért. Arra a kérdésre, hogy a következő 12 hónap során mennyi külföldi munkavállalóval tervez az adott cég a jelenlegi szinthez képest, a többség (58 százalék) azt válaszolta, hogy egy éven belül nem tervez külföldieket foglalkoztatni. A válaszadók 8 százaléka szeretné ebben az időszakban bővíteni az országhatáron túlról érkező dolgozóinak létszámát, miközben 21 százalék szinten tartást, 13 százalék pedig csökkentést tervez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS